KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
III. Tiszazug területének földrajzi és települési viszonyai, kapcsolatok
- 88 megnyilvánulása lehet annak az eltérésnek, aely a kultúrák némileg eltérő életmódjából, a lakosság másféleségéből adódik. A rézkorban lényegesen megváltozott Tiszazug teleplülési képe. A felszíni telepjeleneégek meglepő sódon megritkultak. A hároa rézkori kultura, az aeneollthlkun, bodrogkereszturl kultura és péoell kultúra anyagát összesen 26 lelőhelyről lsser jük. Csupán ebből a jelenségből még nem mondhatjuk azt, hegy Tiszazug lakossága a rézkorban ritkább lett. Inkább azt említhetjük meg, hogy a népesség életében történt olyan jelentőe változás, mely a település módját, formáját is megváltoztatta.ízt azért is állíthatjuk, mivel azonos aódon átkutatott terület az ujkőkori telepek nagy száma mellett olyan kevés rézkori lelő helyet adott. Sbben a korban megjelennek a nagyobb temetők is, ugy hogy ezeknek felezlni jelenségei szintén egy-egy lelőhelyet jelentenek, vagyis a települtséget csak közvetve mutatják. Az aeneolithikumot az általános elterjedésü tiezapolgári kultura és a különleges kerámiával rendelkező Tiszaug-klerét parti jellegű anyag képviseli. A tiezapolgári jellegű snyag egy réses szórványos, csupán egyes darabokból áll. /4.»7.,8.sz.lelőhelyeken./ Hat lelőhelyen már valamivel bővebben jelentkez nek a felszíni jelenségek /2.,3.,5. »6. ,lo. ,12. ,ez.lelőhe3jeken/, de csak két olyan lelőhely van /3.,12.ez.lelőhelyek/, ahol a felszínen található cserepek nagy száma telepet sejtet. A kisrétpartl kerámia a felszínen mindig nagyobb tömegben fordul e16, a a névadó lelőhely tanúsága szerint jogosan tételezhetünk fel lelőhelyein telepeket./219/ /1.,9.,11.sz.lelőhelyeken./ Ez a kerámia igen szűk elterjedésü helyi csoport, melynek súlypontja Tiszazugban és Kunszentmárton körzetében van. Meglepő, hogy az általános elterjedésü tiszapolgári és a helyi jellegű kis rétparti kerámia lelőhelyei Tiszazug területén mindig elkülö nülten jelentkeznek, de együtt sohssem, holott egy korba tartoznak. /219/ Szabd K., A kecskeméti muzeuro ásatásai. I.Kieréti part Arcb.Ert. XLVII. 1934. 9-38.0. .