KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

III. Tiszazug területének földrajzi és települési viszonyai, kapcsolatok

- 82 körzete, továbbá Szelevény környéke, ahol a Tisza ée Kőrös egymással összefonódva változtatta medrét. A Tisza és Kőrös jelenleg gátak közé szorítva Csongrád nál találkozik, kb. lo km-rel délre Ceépa és Szelevény közsé gektől, melyek Tiszazúg magas felszínű területének déli pere mén fekszenek. A két folyó jelenlegi medre és az emiitett községek által képezett háromszög csak a legutóbbi árvízszabályozás óta vízmentes. Azelőtt évről-évre elborította a viz,mivel ez a terület átlagosan 5-6 m-rel fekszik alacsonyabban,mint az említett belső magas felszín, és a régi folyómedrek keresztülkasul szabdalják. Tiszazúg őskorának kezdetén, vagyis a holo cén idején már a mai domborzati kép uralkodott. A két nagy folyó Csongrádtól Szelevényig állandóan élő érintkezésben volt, amit az élővíz közelségét megkívánó őskori telepek elhelyezkedési vonala is bizonyít. A felszíni kép állandóságát bizonyltja az is, hogy Tiszazúg községei ma is ugyanúgy U-alakban kö vetik a tagolt partszalagot, és ugyanúgy helyezkednek el annak peremén, mint a középkori falvak és őskori telepek. Tiszazug területén is, mint az egész Alföldön az őskori településeknek két elengedhetetl«1 feltétele volt: élőviz közelsége és ármentes terület. A viz közelsége annyira döntő veit, hogy a partszegély tői néhány száz méterre már hiába keressük az őskori települések nyomait. Ezért Tiszazug középső nagy terű lete, melyet folyómedrek nem szabdaltak meg, ő kori szempontbői teljesen lakatlannak tekinthető. Ceupán a Ceépa község határához tartozó Fertőnek nevezett lefolyástalan mélyedés kivétel, melynek partján került elő néhány lelet. Valószinü, hogy a belső területeket erdők borították. Az őqkori telepek elterjedési térképét vizsgálva, legsűrűbben települtnek tekinthető Csépa és Szelevény községek körzete. Ez magyarázható a gazdag parttagoltsággal is, ugyanis hosszú szövevényes partvonalak állottak a megtelepülök rendelkezésére. Magyarázható azzal is, hogy itt volt a Tisza és Kőrös találkozási pontja. Ez a vizi közlekedést tekintve igen