KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 78 az ártérből hajdan is kiemelkedő két partot. Az ára dások ma is szaggatják a partot. A kiemelkedés legmagasabb pontjától északra kb. 2oo m-re a leszakított part profiljában oserepek és égett agyagrögök mutatkoznak 2 m hosszú felületen. Valószínűleg egy gödör tartalmazta ezeket. A cserepek között találtam több, faoettált perewtöredéket. 14/ Tiszaug. Kübinyi Ferenc 1864-es régészeti kirándulása során kapott a Tisza-szabályozásnál dolgozó egyik mérnöktől egy bronz kést, melyet Tiszaug mellett találtak a meder ásása közben. A leírás szerint "TJgh helység fekszik a Tisza balpartján, melynek területén a Tisza átmetszés ásatása alkalmával találtatott... rézből készült, befelé hajlott éllel ellátott, hegyén csonki tott kés, alsó része, vagyis nyele közepén három lyukkkal, legalul félholdalakú két csúccsal ellátva. Az egész kés hossza 2 hüvely, a rajta levő patina sötétzöld. "/2o3/ 15/ Tiszaföldvár. Téglagyár. Kaposvári Gyula talált a téglagyár mellett egy Villanova jellegű bütykös urnát, mely a korai vaskorba sorolható. Tompa emliti, hogy Kúnszentmárton és Tiszaföldvár között több tumulus látható, melyet ő a korai vaskorba helyez/2o4/. Valószínűleg, ehhez a csoporthoz tartozik a Szelevény Kúnszent marton közötti út mellett emelkedő Cserkehalom. Késői vasko

r. 1/ Csépa. Compódhát. A Magyar Nemzeti Múzeum őriz a Compődhátról szkitakori edényt./2o5/ /2o3/ Kubinyi,

A.K.II.1864.173.0. M.N.M. Ltsz. llo. 1864. /2o4/ Tompa, Budapest az őskorban. 1942. 93.0. /2o5/ M.N.M. Ltsz. 42. 1889-es tételszám alatt.