KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 63 zeti Múzeumba ugyanerről a telepről./1A6/ Kovách Albert 1893-ban a tiszazúgi lelőhelyről iit cikkében emlékezik meg a Manyasszonypartról, mint ahol több rendszeres ásatást végeztek. Eszerint sirásás alkalmával a keleti oldalon egy rakáson együtt 4 db bronz nyakperec, egy bronztekeres és egy ezüst halántékgyűrű feküdt./147/ Ugyancsak Kovách Albert egy másik cikkében arról is érteBit, hogy "e hajdani vizboritotta terület közé ezorult földezorost képező Menyasszonypart a csiszolt kőkorból származó konyhahulladék rétegekből felhalmozódott őstelepre késő bronzés vaskori népvándorláskori nemzedékek temetkeztek." A 48/ Pulszky Ferenc először még a Lubbock könyvének magyar kiadásához irt előszavában emlékezik meg Szele levényrőlA49/, majd a "Magyarország archaeologiája"cimű művében még Rómer nyomán a szelevényi telepet neolithikus terramarenak tekinti./l5o/ Wosinszky Mór is emlitl könyvében Szelevény-Menyasszonypartot, mint mészbetétes edények lelőhelyét./l5l/ Balázs Béla néhány agyagból készült állati alakot ismer Szelevény ről./l52/ Szeghalmy Gyula 1912-ben még mindig terra marénak tekinti a szelevényi telepet. A53/ Gárdonyi a kőkor végére helyezi a menyasBZonyparti halmotA54/. Azután sokáig nem szerepel Szelevény neve a régé/146/ M.N.M. Ltsz. 42. 1889. /147/ Kovách A., 1893." i.m., 165.0. /148/ Kováoh A., A tiszazűgl lovas sírokról. Aroh.Ert.1893-354. /149/ Pulszky F., Bevezetés Lubbook könyvének magyar kiadásé hoz, II.kötet, 1876. L.o. /15o/ Pulszky F., 1897. i.m., I.k. 28.39, 242.0. /151/ Wosinszky M., Az őskor mészbetétee diszitésű agyagműveesége, Budapest, 19o4. 51.o. A52/ Balázs B., ATibold-daróci /Bolondvár/ Béroűti őstelep. Arch.Ert. 19o7. 247.0. /153/ Szeghalmy Gy., Arch.Ert. 1912.i.m., 278.0. /15V Gárdonyi, Magyarországi halmok kérdéséhez. Aroh.Ert.1914. 386.0.