KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

az embert erről a lelőhelyről. Pulszky Ferenc Börner nyomán ismerteti a nagyrévl telepet, mint neolithlkus terramaret./lo9/ Hosszú Időn keresztül nem volt Nagyréven régé ezetl kutatás. 1925-ben kezdi el Tompa ásatásait és folytatja azokat 1926-ban és 1928-ban, utolsó évben 0. Claro társaságában./lio/ Az ásatásokról csupán a Berichtben ad rövid összefoglaló képet./XL\/ Megállapítja, hogy a lelőhelyen 1.4 m vastagságban csu pán egyetlen réteg van, egységes leletanyaggal. Terepjárásom során sikerült megállapítani, hogy a telep igen nagy kiterjedésű és nem egyrétegű. U gyanis a Tompa féle ásatási hely közelében néhány é•e szőlő alá forgattak. A felforgatott földben kb. feles mennyiségben mutatkozik a nagyrévi kultúra cserépanyaga, a textilbenyomásos és seprődiszes csere pékkel, amelyek a hatvani kultúrára mutatnak. 5/ Szelevény. Menyasszonypart. A Magyar Nemzeti Múzeum őriz a Tiszazúgi Rég. Társulat gyűjtéséből kétszájú edénytöredéket és egy alacsony, négy nagy lyukkal átfúrt talpcső töredékét. Mind a ké

t cserép a nagyrévi kultúra emlékei közé so/lo9/ Pulszky F., 1897. i.m., I.k. 242.0. V.tábla. /llo/ M.N.M. Adattár 11. N.I. /Ili/ Tompa F.. B.

E.G.K., 34/35. 65-69.0. /112/ További irodalmi adatok: Pulszky F., Bevezetés Lubbock könyvének magyar kiadásához, II.k., L.o. 1876. Kovách A., Arch.Ért. 1893- i.m., 165.o. Hampel J., A N.M.Hégiségtár gyarapodása. Arch.Ertl9o2.434* Szeghalmy Gy., A Szeghalom vidéki /Békés megye/ halmokról. Arch. Ért. 1912. 276-291.0. Gárdonyi, Magyarországi halmok kérdéséhez. Arch.Ert.1914. 381.0. Chllde, G.,

The Danube...,216-17•o. 28o.o. Horváth T.. i.m., 5-6.0. Patay P., i.m. 27.0. Mozsolics A., Die Auegrabungen in Tószeg..

.Acta A

rch.l952.