KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 47 3/ Hagyrév. Zsidóhalom. III. A Haladás T.Sz. öntözött kertészete területén vegyes /neolithikus, réz-, bronz- ée vaskori/ leletanyaggal együtt szérványoBan a péoell kultúra cserepei íb megtalálhatók. 4/ Szelevény. Bozalkeor. Szelevény község szélén a Körös gátjától nyugat felé halad egy partvonulat,majd derékszöget alkotva északi irányba fordul. A part kanyarulatában,a part szegélyen nagyszámmal találhatók a felszínen péoeH. kultúrába tartozó oserepok. Ettől a lelőhelytől kb. 2oo m-re, ugyancsak a partszegély közelében a földfelad.nt 2o-3o om vastagságban lenyesték az öntözőberendezés épltéséhez. Ezen a lenyesett felületen helyenként oseréposomók láthatók, melyek talán temetkezésre mutat nak. 5/ Szelevény. Tőközlnart. IT. A temető és vasúti átvágás közötti partszakaszon az átvágástól kb. 3oo m távolságban megtalálhatók a péoeli kultúra cserepei. 6/ Szelevény. Tadas. 1. Hottinger tanya. A Körös kultúránál leirt lelőhelyen a Hottlnger tanya környékén a szőlő homoktalajban nagy mennyiségben tu1álhatók a péoell kultúra oeerepei. ra YalÓBzinüleg erről a lelőhelyről került elő az ismeretes vadasi virágcserép alakú edény, melyet bekarcolt emberi alak dlszit. Az edényt 1893-ban találták azőlő alá fordításkor, kb.- 6o om mélységben több oseréppel együtt./85/ A leletről Hampel is megemlékezik. /[86/ Heinsoke az edényt diszitése és formája alapján, /85/ Kovách A. t Szelevény-Yadasi virágcserép. Arch.Ért. 1894. 191.0. /86/ Hampel J.» A He ras a ti Suseusa gyarapodása 1897-ben. 83.0.