KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 45 11/ Tis—am. Kiarétpart. A Kisrétpartot a Tópart és Kéménytetó között húzódó Bogas partvonalat alkotja, mely ma is a Tissa gátjának a szerepét tölti bs. As ásott Hósa medre jelenlsg néhányosás aétsrrsl távolabb fekszik. A Kéményt»tóhös jóval kOaalabb halyaskadlk sl, alnt a Tópart hoz, a Saabé Kálmán ásatásai róván Isasrt aeneolithlkus település. Terepjárásom során kevés cssrspst találtam a felszínen. A lelőhely régóta ismeretes a régészeti irodalomban. Először HUlsbraad Jenő ismerteti röviden, összefoglaló munkájában a klarétparti anyagot. /76/ Majd Childs emlékszik meg róla 1929-ben/77/, 1932-ban A berg la bematat néhány darabot a kierét

parti anyag ból./ 78/ A leletanyagot réssletea közleményben ismerteti Szabó Kálmán 1934-ben. /79/ Az ő nyomán Tompa Ferenc a Berichtben egy egész táblát szentel Kizrátpartnak. /8o/ Banner János a Tioza-Köröe-Maroa vidék aeneolithkori lelőhelyei között Ismerteti régé zzetl tárképén. /81/ 12/ tlaaaug. Mflút melléke.I. A tlezaugi hídtól kb. 1.5 km távolságban a műút eg> éasak-dáll irányú partvonulatot vág kattá. Az útépítés alkalmával őakori sírokra és gödrökre bukkantak. Ismaskérl János szállt ki a helyszínre. Több vermet /76/ Hllíebrand Jenő, Das frühkupperzeitliche OrKberfeld von Pusztaistvánháza. Aroh. Bung.IV.36. 46.o. /II

/ Childs

t The Danube in Prehistory. 1929.81.0. /78/ Aberg. Bronzezeitliche und frühe!

senzeltllche Chronologie HZ. Kupferzeit und FrUhbronzeseit 1932. 28.0. /

79/ Szabó Kálmán, Kecskeméti Múzeum ásatásai. Kiarétpart.

Arch. Ert. 1934. 9 39.o. /So/ Tompa, B.ß.G.K. 34/35. 53-0. /3X/ Banner J., i.ra. 1942. 46.0. ée tárkép.