KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 41 Sgqlevénv. Szelevényről a Tiszazúgi Régészeti Társulat gyűjtéséből származik az a kiöntőcső töredék,mely hasonló a vadaei példányhoz. Sajnos a számozás lekopott róla, igy lelőhely pontos megállapítása nem lehetséges. Tiszaug. Lelőhely közelebbi meghatározása nélkül szintén a Tiszazúgi Régészeti Társulat gyűjtéséből származik egy miniatűr kaptafa alakú balta, mely a neolithlkumba sorolható. Az irodalomban több alkalommal említettek meg tiszazúgi helységeket mint neolithikus lelőhelyeket. így Ortvay 1885-ben Csépát, Cibakházát, Istvánházát, Nagyrévet, Szelevényt és Ugot említi, mint neolithikus kőeszközök lelőhelyét./67/ Römer "Compte Rendu

n-ban felsorol néhány tiszazúgi szi lex- és obszidián lelőhelyet. Ezek: Cibakháza, Csépa, Nagyrév, Szelevény, TJg, Istvánháza./68/ Rézkor, a/ Aeneollthikum . 1/ Csépa. Telekpart. /Pókaháza

/. A vonaldíszes kerámiánál ismertetett lelőhelyről a Magyar Nemzeti Múzeum számos aeneolithikus cserepet őriz a Tiszazúgi Rég. Társulat gyűjtéséből. Ezek között tipikus, kisrétparti jellegi cserepek is előfordul nak./69/ /67/Ortvay Tivadar, összehasonlító vizsgálatok a hazai és északeurőpai /dán,svéd,norvég/ praehistorikus kőeszközök eredete és régisége körül. Magyar Tud.Akadémia kiadása,

Bp. 1885, 92.0. /68/Rómer, i.m. 14.0. /69/M.N.M. Ltsz. 138.1883/638,699,737,761,740,746. 42/1889/42, 16o.