KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
II. Tiszazug régészeti lelőhelyek
- 31 15/ Kúnazentmárton. Káka a.V. A Kékes-part délkeleti Irányban haladva csaknem párhuzamos a vasútvonallal. A partvonulat három halomszerű kiemelkedést alkot. Az elad halométerű kiemelkedés kh. 5oo a távolságra van az alább leirt lelőhelytől . Bőnek felszínén sok jellegtelen oeerép található. Asonban a partszegélytől távolabb, a vaaút másik oldalán az elmúlt években nagy felületen földet termeltek ki. Az igy kitermelt gödör falában őskori gödrök körvonalai láthatók, melyekből jellegzetes,vonaldíszes cserepeket szedtem ki. Ez az első eset, hogy a partszegélytől, kb. 12o m-rel távolabb,aég meg tudtam állapítani neollthlkus telap jelenségeit. 16/ Kúnazentaárton. Bphoqya. III. A Körös jobbpartján, a Kékes-partazegély folytatását a vasúti hldtől dél felé,Bohonyának nevezik. A vasúti hídtól kb. 8oo n-nyire a Körös állandóan szaggatja a kiemelkedő partszegélyt. A partomlásban őskori gödrök körvonalai mutatkoznak,kb.1.5 a aélyeégben, mintegy loo a hosszú sávon. Igen sok cserepet gyűjtöttem, melyek javarésze vonaldíszes, más része pedig tiszaiJéLlegú diszltő elemeket mutat. A felszínen középkori települési nyomok észlelhetők. A Magyar Nemzeti Múzeum őriz Szelevény-Bohonyapart lelőhelyről néhány neolithikos cserepet Száll Tarkas 1876-ob gyűjtéséből. Szelevényen ie van Bohonya part, a Pecekparttal párhuzamosan, de terepjárásom során ennek felületén őskori leleteknek seaal nyomát nem találtam. Ugyanakkor megemlítendő, hogy a kúnszentmártoni Bohonyapart a multszázaá végén még Sselevény határához tartozott. Mivel Száll Tarkae Kúnszentmár tonban lakott.valószínű, hogy a két lelőhely azonos./57/ /57/ M.N.M. ltsz. 3o7.1876/745,84o,127o,13o8.
