KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 29 partszegélyen mutatkoznak nagyobb mennyiségben vonaldíszes cserepek as aeneolithikus és szarmata csere pékkel együtt. 7/ Osépa. Csipsárpart. VI. A Csipsárpart a Szira tanyánál fordul keleti irányból déli irányba, nagy kanyarulattal véve körül a hajdani Csipsár medrét. A Ceipsár másik partja a Szira tanyával szemben félköríve

sen előugró kiemelkedést alkot . Ennek a felületén sok cserép között csupán egyetlen darab tiszai kultúrára mutató cserepet találtam. 8/ Kúngyalá. KQrtvólyea.I. A Koplalóhalom közelében Molnár Sándor tanyája körül nagykiterjedésű vonaldíszes kerámiát tartalmazó telep jelenségei mutatkoznak a partszegélyen, kb. 3oo m hoszszúságon. A Körös kultúra jellegzetes diszű, szórványosan található cserepeinek tanúsága szerint, a vonaldíszes kerámia népessége is ugyan arra a helyre telepedett. A lelőhelyen szarmata cserepek is vannak. 9/ Kúngyalú. Körtvél.yes.III. A Körtvélyes-partvonulat elején, a csukati dúlő útja érintkezik a Körös holt ágával. Hajdan a Körös szag gatta itta partot. A partomlásban a vonaldíszes kerámia cserepeit találtam rövidebb sávon,középkori és szarmata cserepekkel együtt, ügy tűnik, hogy ezen a lelőhelyen a vonaldíszes kerámia nem rétegben, hanem gödrökben fordul elő. to/ Kúngyalú. Körtvélyes.IV. A Körtvélyes magas partszegélyéi az előbbi lelőhelytől kb 3oo-4oo kilóméterre délnyugat felé,kisebb felületen mutatkoznak őskori cserepek. Bár a talaj jó megfigye lést nem engedett meg, még is a néhány összegyűjtött cserép alapján,ez a terület is a vonaldiszes kerámia lelőhelyei közé sorolható.