KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

II. Tiszazug régészeti lelőhelyek

- 23 2o/ Tiszakürt. Műút melléke II. Tiszakürt és Tiszaug között a Tiszával nagyjából párhuzamosan fut a műút, jórészben a Tisza hajdani természetes magas partján. A 35 km 7oo m-es átjelzésnél a partszegély félkörivesen előreugrik. ízen a Körös kultúra telepe helyezkedik el, jellegzetes dlszű lelet anyaggal a felszínen. 21/ Tiszakürt. Tópart. Földes ér. A Földes ér és Tópart találkozásánál a műút közelében magasan kiemelkedik egy dombhát, melyet több oldalról is viz vett körül. A felszínen a Körös kultúra cserepei találhatók szép számmal, fellett egyéb - valószínűleg vonaldíszes kerámiába tartozó - cserepek is megtalálhatók. 22/ Tlszaaas. Körösi Imre kertje. A Tisza hajdani árteréből magas falként emelkedik ki a falu keleti szélén húzódó partvonulat, melyet kereestez a Csépa felé vezető kövesút. A kövesúttól kissé távolabb, attól nyugatra Körösi Imre kertjénél a partszegélyen nagyobb kiterjedésű Körös kultúráé telep helyezkedik el jellegzetes felszíni jelenségekkel.! lelőhelyen szórványosan a vonaldíszes kerámia és szarmata cserepek is megtalálhatók. 23/ Tiezasas. Rév. A Révhez vezető út mellett Tiszaug irányában van égy téglaverő hely a gáton belül, az ásott Tiszától kiesé távolabb. Alig észrevehető kiemelkedés lejtőjén termelik ki a földet. A téglaverő partján kiszórva vonaldiszes kerámiához tartozó cserepekkel együtt találtam agy kis edény talptöredékét, mely a Körös kultúrára jellemző. A téglaverő gödör falában őskori gödrök körvonalai mutatkoznak, melyekből szintén vonaldíszes kerámiához tartozó ®erepeket szedtem ki. Izek között egy