KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
I. Tiszazug régészeti kutatásának története
- 14 ban végezte Tompa. A részletes eredményeket nem közölte, oaak jóval később a Berichtben adja ásatásainak összefoglaló eredményét. Megállapítja, hogy a nagyrévi telep tisztán tartalmazza egyetlen rétegben Tószeg alsó rétegének leletanyagát./33/ 1931-ben a nagyrévi református lelkész arról értesíti a Nemzeti Múzeumot, hogy a Zsidóhalmon szőlő alá forgacttmtottnapszámosokkal. Ez alkalommal sok csontot találtak, osontvázat is s a csontváz nyakán kagylóból készült gyöngysort. A leleteket a találó a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A lelőhely kissé távolabb fekszik attól, ahol Tompa végezte ásatását./34/ Még 192o-ban kezdi el ásatásait Tiszazúg déli területein Szabó Kálmán a kecskeméti múzeum igazgatója, isatásai közül csak a kisrétpartit ismerteti részletesen,a többiről csak Eutzián Ida és Patay Pál összefoglaló munkájából értesülünk. Nyolc alkalommal ásat a Tiszaug-tóparti Körös kultúráé telepen. 1924-ben kezdi a kisrétparti aeneollthikus telephely feltárását./^/ Több alkalommal ásat a Tiszazúgi Régészeti Társulat régészeti munkája által már ismert Tiszaug-kéménytetői bronzkori telepen. Sajnos ennek a telepnek ismerjük legkevésbbé emlékanyagát, mert ez a kéziratokkal együtt elpusztult a kecskeméti múzeum anyagával együtt. Az utolsó ásatás Tiszazúg területén már nem önálló,hanem mentőjellegű. 194o-ben a Tiszaug-Kúnszentmárton között haladó műút épitése alkalmával őskori sirokra bukkantak,a tiezaugi hídtól 1.5 km távolságban. Az építésvezető mérnök jelentette ezt a Nemzeti Múzeumnak, mire Nemeskéri János szállt ki és végzett /33/ Tompa F., 25 Jahre ürgeschichtsforschung in Ungarn. B.R. G .C. 34/35, 66-69.0. /34/ Adattár 65. N.II. /35/ Szabó Kálmán, A kecskeméti városi Múzeum ásatásai.I.Kisrá; part. Arch.Ért.1934.9-39.0.
