ZALOTAY ELEMÉR: GELLÉRTEGYHÁZAI ÁRPÁDKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 7. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Néhány temetkezési szokásról

egy egész tégla hosszát lecsökkentették. A szabadon maradó nyilas egy téglahosszúságá, ill. két tégla szélességű maradt. Hogy az igy fedetlenül maradt sirüreget miért látták el két sor, hosszában elhelyezett téglafedéllel, mikor a keresztbefektetett tégl&sor könnyebb, gyorsabb és műszakilag is he lyesebb és tartósabb lett volna, azzal felelhetek, hogy ezek nek a tégláknak a hosszúsága kisebb, mint két tégla szélessé geA téglák alkalmazéeét még mint fejtámaszt is láthatjuk/11, stb. sirok/, melyekre példát a fehértói temetőben is találunk. /lo2.sir./ A sirnak méssze

l való kiöntésére egyike a legszerencsésebb sirleletnek a gellértegyházai =08., mésszel teljesen kiöntött fenekű sir. Mészrögöket ós a sir földje felsőbb részében fehér mészszeplőket más sírokban is észleltem. Megfigyeltem, miszerint a mészrögök nemegyszer széndarab szomszédságában helyezkedik el, a aészszeplők elkeverednek a szénporral és pernyenyomokkal, azonban mindig elenyészően kevesebb mennyiségben, mint a szén. « Megfigyeltem azt is, hogy a mészszeplők és rögök nemcsak a váz közelében, hanem a vázat borító földben is jelentkeznek ,cäykor egészen a felszinig. Tapasztalja a mész alkalmazását Sá lint Alajos a csanádapácai sirmezőben, ahol a feltárt 2o sir közül egy mésszel "leöntött"/9/ nemkülönben Kaszaperen, ahol a 359. sirt "öntötték" le mésszel. Fehér lenyomatokat észlelnek Foltinyi ób Korek a csecstói 16. sirban, hasonló észleléseket teBznek Hyáry Pillnyben és Jósa Kenézlőn. A gellértegyházai temetőben igen sajátságos módon jelent kéznek a koponya és részleges temetkezések

. Leginkább a II- es jelzésű temetőrészben. Ilyen koponyatemetkezés a fehértói temetőben előfordul, de ez a temető erősen bolygatott. Ellenben /9/ Dolgozatok 1939. 179.