ZALOTAY ELEMÉR: GELLÉRTEGYHÁZAI ÁRPÁDKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 7. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Néhány temetkezési szokásról

- 54 zőkovácsházáról /5/ és Makó-Kopáncsról /6/ Párduc» Mihály pl. egy rekonstrukciót is közöl./7//E sir mellékletei tipikusan szarmata bronze sün gó és gömbölyű kaleedongyöngy voltak. / Figyelemre méltó, hogy e deszkakeretes temetkezések eae tében is voltak faszénrögök a sirban éppen úgy, a váz körül , mint a váz alatt anélkül, hogy a deszkakereten égési nyomokat fedezhettünk volna fel. A fakeret készítésére a legszemléletesebb képet a 2o8.sz. sir nyújt. Későbbi beletemetkezés nyomaival nem találkoztam, mig a korábbival, a I. századból eredővel az 57. sir és a körülötte feldűlt másik két lovastemetkezésben igen. Néhány esetben a halottat a deszkakereten kivül valamiféle szerves anyagba is becsavarták. Ez az anyag annyira elkorhadt, hogy vízszintes kibontás alkalmával észlelni sem lehe tett. A sirról készített keresztmetszet azonban igen jól megmutatta azt a barnás-lila tekercses csikót, amit a szerves burkolat a földben hagyott. Jobbára ceak elszíneződés volt ez,de két esetben kevésbé elkorhadt darabokat ie sikerült kiemelni belőle. így jöttem rá arra, hogy ez a göngyöleg igen véko,.. -"-lemez korh?dékábói áll, vagy fás alapanvngd "szövedékből. Valószínű, hogy u göngyölő anyag gyékény, vagy nád lehetett, ae egy esetben olyan vékony falemezkék kerültek elő, melyek sem nád, sem gyékénytől nem eredhettek, hanem sokkal inkább valami-r 3ven f« kérgétől. A gyékénybe való temetést ismerjük már Kaszaperről, ahol elhunytat temettek gyékénybe csavarva, továbbá Csecstóról, ahil szintén észlelték ezt az eljárást. Kolozsvár Zápolya-u. temetőben nyiríakéreg volt a halott alatt. /5/ Dolgozatok 1939. 146. /6/ Dolgozatok 1936. 222-241. /7/ Csongrádi leletek. Alf.

Tud. Int. Évk.I.köt.