ZALOTAY ELEMÉR: GELLÉRTEGYHÁZAI ÁRPÁDKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 7. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Megjegyzések a temetőhöz

- 47 656.

sir

: Mi 7o cm, 144 cm H. női váz. Karok nyújtva. 657.

air

t Mi 7o cm, 167.

cm H. férfiváz. Kezek a medencébe hajlítva. 658.

air

« Mi 7o cm, 155 cm H. női váz. Balkéz a medencébe hajlik. Halántékon karlka. Bal lábfejnél lócaüd és pata vas zabiával. 659.air

i Mi 9o cm, loo cm ü. Inf.I.váza. 660.slr

t Mi 9o cm, feldúlt férfiváz. 661-680.Birok

i Bányaterület falában még további 2o eirt bontottak fel a munkások. Ezek között egy fagerendás volt,mélyben 2 db bronz hajkarlkát ia találtak, egy másikban bronz érmét IV.István vereteiből./Leleteket utólag szolgáltatták be./ Megjegyzések a temetőhöz/2/ A feltárt temető és templom földrajzi környezete a középkorban máfe képet nyújtott, mint jelenleg. A tiszaszabályozás előtt a Szék-érnek, KakaSBzék-tő-nak a kapcsolata a Gyopárosi tóval, annak pedig a Hajdú érrel, vitán felül áll a igy a pusztai fátlan sztyepei jelleg nem mutatott olyan sivár, kiszáradt tájat, mint amilyent ma tapasztalunk. A Maros törmelékkúpjának mederhálózata közrefogta ezt a tájat, északon a Mágoos-Hajdu-Csorvás ér vonala, délen pedig R Száraz-ér eleven vize táplálta nedvességgel és jó ivó vizsel a vidéket úgy, hogy nemcsak állattenyésztésre, hanem a mezőgazdaság egyéb üzemei részére is alkalmas volt. A táj eddig megismert középko/2/ A megjegyzések elsősorban a temető 1-344. sírjára vonat kosnak.