ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Bevezető

BEVEZETŐ Azok az összefoglaló tanulmányok, amelyek a magyarországi, szélesebb körben a középeurópai bronzkor kialakulásával foglalkoznak, minden újabb lelet, leletegyüttes előkerülése, vagy ásatás eredményeinek közreadása alkalmával inkább bénitólag hatnak, mint támogatólag. Oka ennek az, hogy mint Mozsolics Amália megállapitjaj - A módszerek és kiindulási pontok egyoldalúak voltak és igy egyirányú volt a kutatás és ez mindig a már természeténél fogva válogatott anyagot is válogatta, azaz a kutatók a legtöbb esetben a kitűzött célnak megfelelően válogatták össze az anyagot./I/ Hosszú lenne jegyzékbe foglalni azokat a szerzőket és közleményeket, amelyek a magyarországi bronzkor eddig felesinre került anyagával foglalkoznak, helyettesitik a jól elrendezett szakbibliográfiák./*/ Még problematikusabb volna valami lyen rendet teremteni köztük és megközelitóen is egységes irányvonalat húzni bennük, mely a végső oél, az igazság felde ritése felé mutatna. Egyoldalú magatartás lenne viszont az is, hogy ezeket az eredményeket figyelmen kivül hagyjuk s egy a dott esetre szorítkozva, annak útmutatása alapján végeznők el valamely anyag kiértékelését. Valamiben azonban minden eddigi eljárástól különbözően kell viselkednem. Olyan ismertetést adni, mely a lehető legrészletesebben hozza a leleteket még ak kor is, ha a hosszadalmas leírások, sűrű rajzok és fényképek a közlési nehézségek miatt kiszorulnának. Szükségessé teszi ezt a magatartást az a körülmény, hogy az utóbbi években a bronzkori telepek és sirmezők olyan sűrűn váltak ismeretesekké, hogy lelőhelykataszterükkel szinte az élvonalba emelkedtek. Csupán egy jellemző példát erre. A bajai Türr István Múzeum gyűjtőterületén ez a lelőhelykataszter űgy