KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. fejezet

- 18 kaszában is nyilvánvalóan tovább élt ezen a területen. 2. Germánok A korai germán /V.századi gót/ emlékanyagból csupán a fábián-eebestyéni szórvány-leletet ismerjük./II.2/6/. A hite lesen - részben, vagy teljesen - feltárt temetőkben gepida sirokat ástak ki. Ezek közül kettó, a nagyhegyi /73 sir//ll.^4/ és a berekháti /2o2? eir//II.2/5/ valószínűleg teljesen feltárt. Mindkét helyen avar temetőt is ástak ki, a leírásokból azonban nem tudjuk meg, hogy a gepida sirok az avar temetőkön kivül vagy azokban voltak-e. A kökényzugi temetőben /11.2/2/sem gepida eirokat ástak ki csupán, hanem ugyanazon a területen árpádkoriakat is találtak. Amig azonban az előbbieknél bizonyosnak vehetjük az avar sírokkal az egyidejűséget, a kökényzugi temetőnél erről nyilvánvalóan szó sem lehet. Bizonyára temetőből való az a Teésről származó néhány tárgy,melyet a szegedi múzeum őriz. /11.2/3/Ezeket Török Gyula a gepida emlékek közé sorolja. Gepida szórványokat ismerünk Péterszögből /II.2/1/ ás Mindszentről /II.2/7/. A nagyhegyi és berekháti temetők alapján feltehetjük,hogy az itteni gepida emlékek nagyrésze az avar korból származik. Mivel - úgy tudjuk - hogy a germán népek általában földművelők voltak, akár egyidőben éltek ezek az avarokkal, akár korábban telepedett itt meg egyrészük, nyilvánvaló, hogy földműveléssel és bizonyára halászattal kapcsolódtak bele a területünkön folyó életbe. 3

i_Avarok A Kárpátmedencében megtelepedő avarok egyik fő szállásterülete az Alföldnek Szeged és Bihar közötti része volt.Szentes vidéke ennek a területnek éppen a központját képezte. Több mint 3o helyről ismerünk innen avar leleteket. Maga ez a szám is bizonyitja, hogy az aránylag kis területet az avar