KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
III. fejezet
65. Szentes Vekerzug. Tarajos sarkantyú. Sz.M. 1935.1. 69. Szentes homokbánya. Bögrealakú kályaszeu. Sz.M. 1898/77o. rjQ ( fjjgg g f Sogrealakú kályhaszem. Sz.M. 1898/725. Bökény. 1276-Dan kelt tápai bulla említi először, mint a nyúlszigeti apácák birtokát. 1/ 17o5-ben pusztították el a rácok.2/ Caany. A garamszentbenedeki apátság lo75./?/ évi adománylevelében szerepel először, mint halászfalu. Knauz.Mon.Eccl.Strig. L 59. Csongrád. A garamszentbenedeki apátság lo75>/?/ évi adománylevelében szerepel neve először.'/ Várát Anonymus szerint az itt lakó ezlávokkal építtetik fel a magyarok.4/ a régészeti leletek tanúsága szerint azonban valószínű, hogy régebben is meglévő földvárról van szó. De rekegyháza. 1'4'27-ten a Nagylaki Jankfi-család kihaltával Nagy Mihály Albertnek ajándékozza a király.5/ 1469-es összeírás lakatlannak emliti. 6/ Fábiánsebestyén. Kunszállás volt. Templomának romjai 1852-ben a Kórőgy partján még állottak. A mai falu a Kórógytól kb 5 km-re van Kre.Sima L.: Szentes város története. 64. Zsilinszki M.: Csongrád vármegye területe. III. 342. Győ. A dömöai prépostság 1138.évi adománylevelében szerepel először. Szabó D.: A dömösi prépostság adománylevele. Magyar Nyelv. 1936. 3-4. 133. Hékéd. 1453-ban a Heykedi család birtoka. 1617.évi váci püspöki dézsmalajstromban szerepel utóljára. Haán D.: Békésmegye hajdana. II. 64-65. Sima L.» Szentes város története, 129. Ingó. A dömösi prépostság 1138. évi adománylevelében emiitik.Neve sem maradt fenn. Szabó D.: A dömösi prépostság adománylevele. Magyar Nyelv. 1936. 3-4. 133. 1/Árpádkori ujokmt.IX. 153. 2/ Petrák-féle krónika. Közli Hagy I.Szentes.39. 3/ Knauz. Mon. Ecol.Strig.I.56. 4/ Pais D. Magyar Anonymus. 5/ Zsilinszki M.i C eongrád vármegye története. 1.96. 6/ Zsilinszki M.: Csongrád vármegye története. 1.251.
