KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

I. fejezet

A földrajzi környezet a lakosság életmódjának az alakú lását nem döntően ugyan, de mégis jelentősen befolyásolja. Éppen ezért mielőtt részletesen foglalkoznék az egyes korok népességének életével, szükségesnek látom vázlatosan ismertetni azt a környezetet, melyben az itt élő népesség élete lefolyt. Évmilliók alatt a hegyrendszerek kiemelkedése és a medencék besüllyedése alakitotta hazánk med. területét. A hegyek által körülzárt belső medencéket tenger borította. Idők folyamán általános lassü emelkedés következtében a tenger elhagyta a legmélyebben fekvő területeket, közöttük legutóljára az Alföldet is,

1/ A tenger helyét tó, majd mocsaras, ingoványos siteBag foglalta el, ebbe vágták medrüket a folyók. A nagyon kis lejtésű síkságon csak nehe cn találták meg végleges medrüket, ezért vált olyan kanyargóé i az ütjük. A magukkal hozott hordalékot lerakva több ágra szakadoztak; szigetek, holt ágak keletkeztek. A folyók, - különösen az ország területén végig szinte mindenütt sik területen folyó Tisza - még a legutóbbi időkben is nagy mértékben változtatták medrüket. A Tisza kanyarulatai például a mult században 5o év alatt loo-2oo méterrel is elto lódtak.

2/ A síkságnak lefolyástalan területei is voltak, melyeknek állandó vizéről az időszakonként megáradó folyók gondoskodtak. Mindez különösen áll Szentes és Csongrád környékére, mely az Alföld legalacsonyabb része.'/ Érthető tehát, hogy az itteni folyók - Tisza-Körös stb. - medre a legkanyargósabbak közé tar;ozik ós, hogy ezt a területet holtágak, szigetek, tavak és le1/ Princz Gy. Magyar Pöldrajz. I. lo7. 2/ Cholnoky: A Tisza-meder helyváltoztatásai.Fdr.Közi.19o7. 3/ Átlagos tengerszint feletti magassága 8o-9o méter között váttakozik.