KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Bevezetés

B e 7 e z e t ó_s Dolgozatom szedeti célja az volt, hogy a Szentes-környé­ki - ásatásokból ós szórványként előkerülő - II.századi emlék­anyag lelőhelyeinek földrajzi elhelyezkedése alapján e terület koraárpádkori település történetéhez adatokat szolgáltassak. E munka alapja a XX.századi régészeti emlékek lelőhelyeinek pon­tos meghatározása. Éppen ezért, legelőször is a nár eddig kö­zölt leletek irodalmát és a szentesi múzeumban lévő közületien anyagra vonatkozó adatokat gyűjtöttem össze. Sok esetben azon­ban mind az ásatási feljegyzések, mind pedig a leltárkönyv a­datai hiányosak voltak, s igy a lelőhelyek pontosabb meghatá ­rozásához nem voltak elegendők. Szükségessé vált tehát, hogy mindazokat a lelőhelyeket, amelyeknél a feljegyzések nem nagy­általánosságban /pl. Szentes határa/, hanem közelebbről is meg­jelölték ugyan az ásatás vagy véletlenül előkerült lelet he­lyét, de pontosabb rögzítéshez mégis kevésnek bizonyultak, te­repbejárással azonosítsam. A terepbejárás során nemcsak a régebbről ismert H.száza di emlékek közül sikerült többnek a lelőhelyét azonosítanom és újabbakat találnom, hanem természetesen igen sok máskorü lelő­helyre ie rábukkantam. így vetődött fel az a gondolat, hogy szakdolgozatomat a többi régészeti korokra is kiterjesszem. Az aránylag szűk körű - csak XI. századi lelőhelyeket tartalmazó ­összeállítás tehát a régészeti korok lelőhelykataszterévé bő­vült; a szegényesnek mutatkozó témakörből az egymás után követ­kező régészeti korok, illetve népek településének kutatása lett, beleértve a magyar későközépkort is, amelynél a régészeti meg­figyelések mellett az irott források és régi térképek adatait ie figyelembe vettem. /Az irott források és térképek különben

Next

/
Thumbnails
Contents