KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

III. fejezet

- 36 ­nálását tette lehetővé a földművelés számára is. Természetesen továbbra is a nagy élő vizek környéke települt legsűrűbben, hi­szen a hal ekkor is igen jelentős szerepet játszott a táplál­kozásban. A különbség a régihez képest annyi, hogy a halászat módozatai egyre gazdagabbakká válnak. Az őskorvégi népmozgalmak különleges helyzetet teremte ­nek. A helyi lakosság véderőművek /földvárak/ építésére kény ­szerült. Ez egyúttal a munka megszervezésének más módját is szükségessé tette. A lakosság egy része elmenekült, más része védett /de fontosabb utak környezetébe eső/ helyre épített vá­rakba tömörült. /Csongrád, Dónát stb./ Ezek körül a fejlettebb életmódnak megfelelő szélesebb környezetű gazdasággal. Bizonyára a szkíták ura iával indul meg a döntő változás területünkön az állattenyésztő 3 oldalára. A népvándorlások ko­rában a nagyobb arányú állattenyésztés a mindenfelé jó legelő­ket nyújtó területen való szétszóródásra vezet. Az élővizek cse­repe /halállomány/ most is igen fontos, de már kevésbbé irányt adó. Itt már a halakban szegény, vagy hal nélküli áradásos és lefolyástalan területek vize is jelentősebb szerephez jut /pl. Fertő/. Ezért találjuk meg mindenfelé az avar lelőhelyeket. U­gyanez a helyzet a honfoglaló magyaroknál. Az állattenyésztés a terület adottságai miatt - mint föntebb már emiitettem - bizo ­nyára az államalapítás után a feudalizmus korában is igen je ­lentós marad a növekvő földművelés mellett. 1/ Az irott forrásét adataiból látjuk fentebb, hogy a magyarság is kezdettől fogva nagyarányú halászatot űzött ezen a területen. Figyelembe véve a települések elhelyezkedését, az utak alakulásában a következőket figyelhetjük meg: A viziutaknak, elsősorban a Tiszának és Körösnek, kisebb és nagyobb távolságokra egyaránt, nyilván minden időben szere­pe volt. A viziutak jelentősége azonban mindig korlátozott,mert 1/ Nyilván e területre is áll, amit Bertrandon de la Brocquiere Szegedről a lovakkal kapcsolatban ir. L. Szamota I.: Régi u­tazasok Magyarországon. 91.old.

Next

/
Thumbnails
Contents