KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. fejezet

- 34 ták. A települések közül azonban még Így is számos továbbra is fennmaradt, sőt valószínűleg újabbakkal is gyarapodott,úgy ho^y a török pusztításig területünk betelepülése sűrűnek mondható. A terület természeti adottságai miatt a halászat mellett bizonyára továbbra is inkább az állattenyésztés lehetett döntőbb, mint a földművelés. Az előbbire a szomszédos kun területek is hatással lehettek, viszont az utóbbi térhódítása egyre inkább fokozódhatott. A török pusztítást csak néhány település élte tűi, ill. csak néhány régi hely települt újra s igy alakultak ki itt is - mint általában Alföldünkön - a nagyhatárú városok és közsé gek. A vizszabályozásnak volt komoly szerepe abban, hogy te rületünkön, a földművelés vált döntő Jelentőségűvé. Az a gazdag áthálózat, amelyet még a XVIII. századból a József osászár-kori térkép és a Verlch-féle térképek is ábrá zolnak, a vizszabályozások után - a lecsapolt részeket is magába foglalva - helyi vonatkozásban is sűrű szövevénnyé alakult.