KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
II. fejezet
- 32 fekszik. Egyrészről a Buda-szegedi, másrészről a böldi réven át a Tiszántálra vezető út mellett. Ez adja meg ennek a leletnek fontosságát és a kialakuló központi hatalommal való szcros kapcsolatát. Ha fentieket kiindulásként elfogadjuk és a temetővel kétségtelenül összefüggő itteni - a leletanyag alapján X.-XI.század fordulójára mutató - települést összevetjük a garamszentbenedeki apátságnak I.Géza/?/ által itt adományozott birtokai néhány adatával, akkor igen érdekes következtetésekre juthatunk. Az emiitett apátságnak a környéken adományozott birtokai az oklevélben szereplő ée a mai helynevek összevetése alapján a Ti3za két oldalán nagy vonalakban körülhatárolható területen vannak, amibe beleesik, - vagy legalábbis határos vele - a fenti lelőhely is. Az oklevél emlit "in mohte presbyteri" helyet, amely "iuxta uillam centurionis, qui uocatur deucha" van. Mi vei a lelőhely közelében ma ie van egy Paphalom nevű domb, talán feltehető, hogy a villa centurionis - mely nyilvánvalóan katonáskodó királyi ember faluja - megegyezik a feltárt temető falujával. Megerősiteni látszik ezt a falu neve - deucha - is, mely lehetséges, hogy egyzik a Geycha = Géza szóval. Más a helyzet a vekeri átkelőnél ta3SLt temető /amelyben szablya markolatú kétélű kard került elő / s az aránylag tőle távolabb /kb. 1.5 km/ eső falu esetében. E területre korai okleveles adat nincsen, de a leletek helynevet sejtető határrésaről - Szent Lászlóról - kerültek elő. Az itteni korai falu - akár a megtalált temetőbe temetkeztek lakói, akár nem - eredeti neve valószinűleg nem egyezett a későbbi forrásokban szereplő Szent Lászlóval, mivel I.Lászlót csak III.Béla korában avatták szentté. Az árpádkorból névszerint ismert falvak egy részét aránylag több valószínűséggel azonosíthatjuk a régészeti lelőhelyekkel,na azoic at valamilyen formában a mai napig fennmaradó helynél vei összekötötte. így pl. Szentes korai települése közvetlenül a Kurca melletti partosabb részen volt, ahonnan korai temetőre
