KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. fejezet

- 29 ­Szentes környákén a földrajzi adottságok /tavak, mocsa ­rak, árterület/ aránylag szikre korlátozzák a településre al­kalmas helyeket. A honfoglaláskori és a XI. századi lelőhelyek általában a vízpartok közelében találhatók, rendszerint magas homokpartokon. Találunk azonban néhány XI. századi lelőhelyet, temetőt, telepet egyaránt, olyan helyen is, mely nagyobb vize­nyős területből szigetszerűen emelkedik, vagy amelytől jelen ­leg csak több kilóméterre van folyó vagy mocsár /pl. Jámborha­lom/. A terület sűrűsödő benépesedésére mutat az a Jelenség, hogy a XI. századi temetőink száma kb. kétszar annyi mint a X. századiaké. Eddigi ismereteink szerint a honfoglaló magyarság első ­sorban rideg állattenyésztő életmódot folytatott. Ez azonban , nyilván nem volt kizárólagos, hiszen nyelvészeti adatok bizo ­nyitják, hogy ismerte a földművelést és komoly arányú halásza­tot is űzött. Bizonyára az adott földrajzi körülmények is köz­rejátszottak abban, hogy mely foglalkotási ág legyen a döntő . így pl.'a mi területünkön a Tisza /amiről még a XV. században is azt halljuk, hogy a leggazdagabb halakban/ 1/ A Körös, a Kurca és a nagy tavak önként kínálták a lehetőséget a halászat­ra. Hogy ebben az időben a halászat rendkívül fontos volt,ár­pádkori okleveleinkből is kitűnik. I.Séza/?/ a garamszantbene­deki apátságnak adományozza a Tisza melletti Csany falut a ti­szai halászattal és a Ti3za melletti halastavakkal együtt. U­gyanez az oklevél említi a Kurcát és a Kontra tavat is."V Az oklevélből kitűnik, hogy mind a Tiszában, mind mester­ségesen megépített halastavakban halásztak, tehát keritő- és rekesztő halászat egyformán folyt ezen a területen. Az utőbbi­1/ Szamota I: Eégi utazások Magyarországon. 91. 2/ Knauz: Mon.Eccl.Strig.1.56. /Bár az oklevélben XII.,XIII.sz«­i betoldások is vannak, egészében mindenképen a tatárjárás előtti állapotokat rögzíti./ Lásd: Szentpótery I: Az Árpád­házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke Bp.1923.1.8.

Next

/
Thumbnails
Contents