KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. fejezet

korábbinak látszik a derekegyházi /III.45/, nagyhegyi /III. 23/, köttönhalmi /III.3/ és Borbás-földi /111.42/temető. ízekben a jellegzetes honfoglaláskori temetkezési szokásokat látjuksa halottét lévai, nyereggel, ijjal, tegezzel temették el. Honfoglaló Jellegű, de már későbbi időből való néhány pénzzel is keltezhető temető. ízek ugyan átfúrt pénzek, de a temető korát post quem keltezik. A Mindszent Koszorús-dűlői 945-ből származó pénzzel keltezett jellegzetes honfoglaláskori temetőben /III.54//3 sir / már a kereszténység nyoma is megmutatkozik: a gyermek nyakában kereszt volt. A leletanyag szempontjából ehhez hasonló a Szegvár Oromdűlői temető,

/III.51/ bár ebben lovas temetkezésről nem tudunk, 963-64-ből való pénz volt benne. Anyagában hasonló a Szentes szentlászlói temető /III.28/, melyet a későbbi időben is használtak: Salamon pénzét találták az egyik sirban.V A Csongrád Vendel-halmi temetőben /III.15/ kétféle temetkezési szokást különíthetünk el. A temető 38 sirjábél lo K-Ny-i irányításé. ízek voltak a honfoglaló jellegű mellékletekkel/ló, nyereg, szablya, fémveretek/ ellátott sirok. A többi sir irányítása 45 fokkal eltér. ízek közül hétben "S"-hajkarikákat és állatfejes bronz karperecet találtak. Pénz nem került elő a temetőből. A Csanytelek siróhegyi temetőben /III.21/is együtt vannak a honfoglaláskori ós későbbi sirok. Lovasslrokkal IX.

BZ.-1 átlyukasztott pénzzel eltemetettekkel egy temetőben "S"-hajkari kás, állatfejes karpereces sirok is kerültek elő, melyekben Sz. István és I.András pénze volt. 1/ Széli ]i£rta közöl ugyan egy "S"-hajkarikát is a temetőből,de Kralovánszkl Alánná - aki a temetőt részletesen feldolgozzaszives szóbeli közlése szerint a temető leletanyagában nincs "S»-hejkarika.