KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

I. fejezet

- 7 századi térképeken is látunk kisebb erdőket az itteni folyók kanyarulataiban és a szigeteken.

1/ Az árterületeket, az erek, tavak partjait és különösen a mélyedésekben megrekedt lápos, mocsaras helyeket bizonyára hatalmas-nád-, sás-, káka-rengetegek _boritották. A Tisza - Kurca közötti rét egyetlen nád-tenger volt még a SIX. században is.A Kórógy által közrefogott Pertő - na élő emberek emlékezete szerint is - néhány évtizeddel ezelőtt még nádas volt. A vidék állatvilágának Jellege szorosan összefüggök a földrajzi környezettel. A vizekben nagytömegű, sokfajta hal élt. A XV. században erre utazó Bertrandon de la Brocquiére azt irp Ja, hogy seholsem látott annyi halat mint a Tiszában. / A kisebb folyóknak is gazdag halállománya volt még a XIX. században - is,V mennyivel inkább a korábbi időkben. A nádrengetegekben, zsombékos helyeken nyilván a vízimadarak tömege tanyázott. Kevésszámú utódaik még a mostani időkben is élnek a szabályozott folyók árterén lévő füzesekben. A mindenkori lakosság megélhetésének a változő súllyal meglévő földművelés és állattartás mellett télen-nyáron egyik főforrása volt a halászat, de ehhez bizonyára a vadászat is hozzájá rult. A nádasok kitűnő búvóhelyet biztosítottak a farkasnak, a partos helyeken megélt a róka. Az állatvilágra utal néhány mai földrajzi név isi Rókás ér, Vidra-ár, ludas-ér» A közlekedést bizonyos meghatározott helyekre a Tiszán felfelé Szolnok, lefelé Szeged, a Körösön Nagyvárad felé a mult században élt emberek szavai szerint viziutakon bonyolították le,V nyáron csónakon, kisebb távolságokra pedig télen Jégen 1/ Térk.Jegyz. lo, 11, 12, 2o. 2/ Szamota Ii Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 91. 3/ Nyíri Au A kihaló szentesi viziélet néprajzi és népnyelvi maradványai. Alf. Tud.Int. Svk.II.217» 4/ Nyiri A.s i.m.2ol, 267.