FOLTINY ISTVÁN: A HALOMSÍROS ÉS LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN / Régészeti Füzetek 4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
A halomsiros és lausitzi kultura nyomai szeged környékén
- 25 orz LS ismerjük, hasonlóképpen előfordul a fejérmegyei Iváncsán / is. Mind a három helyen a Tószeg-B-periódusra jellemző sirok O . ban fordult elő, de Kecskeméten / a harmadik periódus leleteivel együtt került elő. A következő fejlődési fokot a forditott szivalakban áttört csüngők /XI. t.7. ,9-13. ,18. ,23./ képviselik, amelyek gjrakran két részre vannak osztva /XI.t.7.,9.,11-13./. Ezek már mind a Tószeg-C jellegű lelőhelyeken lépnek fel, 8 5/ Ausztriában 8 6/ és Csehországban 8"^/ pedig a halom sirok kultúrája jellegzetes mellékleteiként szerepelnek. A fejlettebb formát egy bogárzói példány /VIII.t.2./mutatja. Ennél a belső választófal két oldalán egy-egy tag ugrik ki, a külső fal folytatáséiként. Ez is a Tószeg- C periódusba osztQQ ŰQ ható, / s elterjedési területe az előbbiekkel azonos. V Az előbbiekkel rokonok a félhold alakú, közepükön átlyukasztott csüngők /VIII.t.l.,5.,4.,6. töredékesen/. Megfelelőiket Szomolányból, 9 0/ Orosipusztáról 9 1/ és Szlléziából 9 2/ ismerjük. Szintén a bronzkor harmadik periódusára jellemzőek, bár Sziléziában már a régebbi bronzkorban otthonosak. A magyarországi bronzkori leletanyagban szokatlan formát mutat egy bronzkarperec /IX.t.2a-2b.- Kisk ndorozsma, öreghegyi amelynek végei spirális korongban, illetve kereken meghajlitva záródnak le. Külső oldala diszitett /IX.2a./. Teljesen hasonló példányt nem ismerünk, de a kettős spirálisban végződő karperecek nagyon gyakoriak. Találkozunk velük Csehország és Délnémet83/ Tompa F.,Bericht. Taf.25. Abb.15. 84/ ü.o. Taf. 33. Abb.26. 85/ Patay P.,i.m.49.1.-S.56.-Tompa P.Bericht, Taf.31. Abb.lo.Arch.Ert.1898.266.1. 86/ Willvonseder K., Die mittlere Bronzezeit.S.140-141. Taf.24. Abb.5-6; Taf.33. Abb.1-3. 87/ Schránil J.,i.m.S.128. 88/ Torapa P., Bericht. Taf.31. Abb.11. 89/ Willvonseder K.,Die mittlere Bronzezeit,Taf.43. Abb.8.-Schránil J.i.m.Taf.XXV. Abb.23-24. 9o/ Hampel J., i.m. III.k. CCXLII.t.11-15. 91/ Tompa P.Bericht. Taf.34. Abb.27-29. ^ 92/ Richthofen B.,i.m.Taf .15.Abb.o-p. ; S.92.
