FOLTINY ISTVÁN: A HALOMSÍROS ÉS LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN / Régészeti Füzetek 4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
A halomsiros és lausitzi kultura nyomai szeged környékén
- 23 A bronzanyag kultúrák szerint való szétválasztása már - a dolog természetéből következőleg is - nagyobb nehézségekkel jár, hiszen a- fémtárgyak hosszabb életűek ás nagyobb területen egységesek, mint a kerámia. A halom sirok kultúrája emlékeinek tárgyalásánál már említettük a bogárzői kerek, tüskés bronzkorongokat /VII.t.l-lc/ és azok néhány külföldi megfelelőjét /Pitten, Winklarn/. Magyarországon Rácegreerői®®/ és ismeretlen lelőhelyről® 7/ közöltek hasonlókat. Vosinsky ruhadiszeknek® 8/ tartja őket,ffillvoneeder-®^/ szerint spirális csövecskékkel együtt zsinórra fűzték fel ezeket; a csehországi Minicen 7 0/ előkerült kincs leletben spirális csövecskékkel együtt bronzdrótra erősítették őket. A spirállá korongokban végződő gyűrűk /IX. t. 7-8, 12-16.Bogérzó; IX.t. 3-6, 9-lo. - Dorozsma-öreghegy; XI.t.8.- Dorozsma-öreghegy, töredék/ megfelelőit a fentebb hivatkozott pitteni és winklarai példányokon 7 1/ kívül Ausztria területéről Grosshüflein, Gmunden ás Malersdorf lelőhelyeiről ismerjük, de a halom sirok kultúrájának területén mindenütt otthonosak. 7 2/ Magyarországon Felsődobszán / /Abaúj vm./ és a halom sirok kultúrájának hatásait mutató szomolá iyi temető anyagában"^ lépnek fel. A spirális bronzcsövecskék /X.t. 3-4., Kiskúndorozsma, 17. sir, IX.t.ll, 17-18.- Bogárzó/ már a bronzkor második periódu66/ ffosinszky M., i.m. 51.1.1-6. 67/ Hampel J. i.m. I.k.LV.t.3. 68/ Aroh.Ért. 1891.52.1. 69/ Willvonseder K. ,Die mittlere Bronzezeit^. 146.-WO. vonseder részletesen foglalkozik e korongok ersdetévéL és elterjedési területével./S. 143-147./ 70/ Sohránil J.i.m.S.128.Taf.XXV.Abb.33. 71/ lásd a 24. és 25. jegyzetet! 72/ ff Dl vonseder K.,Die mittlere Bronzezeit. S. 133-134. 73/ Hampel J. i.m.XlXX.t.l. 74/ U.o. CCXIII.t.3-5.
