FOLTINY ISTVÁN: A HALOMSÍROS ÉS LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN / Régészeti Füzetek 4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
A halomsiros és lausitzi kultura nyomai szeged környékén
- 15 szenyomott gömbhöz hasonló alsó részű, öblösödésén elnyúlt bütykökkel diszitett, rendszerint talpas edényt mind a verse ci, / mind a vattlnai 1 9/ urnatemető leletei között megtalál juk, sőt a szőregi temető 2 0/ egyetlen versec-vattinai Jellegű sirjában is fellép. A szőregi és bogárzói példányok talpnélküliek, kevésbbé tagozottak és nem annyira díszesek, mint a verseoi és vattinal hareonló edények. A bogárzói edény nyakán kis fül helyezkedik el. A bogárzói és szőregi edények a verseci és vattlnai példányok prototípusainak tekinthetők. Koruk a bronzkor harmadik perió dúsára tehető. A bogárzói leletek jelentékeny része szoros összefüggésétmutat a halom sirok kultúrájának ausztriai, valamint dél- és nyugatcsehországi leleteivel. A 19. sir csonkakúpos alsó részű, osonkakúpos nyakú, kétfülű urnáját /il.t.lo./ és a belőle előkerült bronzmellókleteket kell itt elsősorban vizsgálat tárgyává tennünk. Magának az urnántik párhuzamát az alsóausztriai Kiblitz / halom sirok kultúrájába tartozó leletei között emliti Willvonseder. A két urna méretekben is megegyezik, a kiblitzi nél azonban a nyak hengeresebb s a fülek tövének magasságában vonalakkal kitöltött háromszögek helyezkednek el. Pittionl 2 2/is a "Hügelgräberkultur" leletei közé sorolja a kiblitzi edényt . 21 Schirmeisen / a brünni Schwarzfeldgasse-ból közli edényünk megfelelőjét. Nemcsak az edényforma, hanem a bogárzói urnából előkerült bronzok is sirunknak a halom sirok kultúrájával való rokonsága mellett bizonyítanak. Az ausztriai pitteni 2 4/ és wlnk18/ Mllleker B. i.m. 49.1.IV.t.45-46.,48. 19/ U.o. 59.1.IV.t.31. 2o/ Foltinyi István: A szőregi bronzkori temető. Dolgozatok, 1941. 63.1. 21/ Willvonseder K.s Die mittlere Bronzezeit. S. 346. Taf. 6. Pig.8. - Willvonseder a lelet korát a Reinecke-féle B-Stufe második felére helyezi, /stufe B2, lásd: Germania, 1924. S.43-44. 22/ Pittioni R.: Urgeschichte, Taf. 24. Abb.5. 23/ Schirmeisen K.,i.m. S. 93. Abb.7. 24/ Willvonseder K.: Die mittlere Bronzezeit. Taf. 3o. Abb.1-2. - A spirális korongokban végződő gyűrű: Taf. 29. Abb. 2.A spirális csövecskék emlitéee: S. 14R.
