JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Nagytétényi ásatások

- 53 certo condita visu. Pactorum gnarum tam grandia dicere vatem iám totiens, Auguste, licet. Campon

a cruore hostili post bella madens artissima toto corpora fusa solo, submersas amne repleto victrix miretur turbas aciemque ferocem. Nem lehet kétség az iránt, hogy a két tudósítás ugyanarra az eseményre vonatkozik s az az erőd, amely Zosimusnál le van festve, csak az Optatianusnál megénekelt Campona lehet.Ebben az időben annyira hivatalos udvari kommüniké uralja a hadjáratok leirását,/ - mint g salonikii Galerius iv reliefjeinek ós a Galerius perzsa hadjáratáról szóló sovány tudósításoknak összehasonlításánál Alföldi András professzor, társulatunk igen tisztelt alelnöke kimutatta, s akinek ezen adatra való szíves figyelmeztetést köszönhetem -,/ hogy módszertanilag a constantinus-féle sarmata háború esetében is jogosan kereshetjük a különböző híradásoknak egy közös császári kommünikétől való függését. KUlönösképon kereshetjük pedig akkor, amikor a szövegek erre pozitiv támpontot nyújtanak: az egyik egy város hősies ellenállásét beszéli el, a másik pedig Campona vitézségét dLcsőiti. A Zosimus városa a victrix Campona. Constantinus dunamenti ténykedéseiről és erődépitési tevékenységéről egyébként más forrásokból is van tudomásunk. Itt csak Aurelis Victort emlitem: Pons per Danubium ductus; oastra castellaque pluribus locis commode posita. Campona pedig éppen ebben az időben igen fontos szerepet játszhatott, ismételt célpontja volt a túloldali sarmaták támadásainak. Egy ilyen betörés lehetett az oka az Alföldi András által feldolgozott hatalmas éremkincs elrejtésének. Az új,forgalmi pénzekből álló tábori pénztárt az érmek terminus ante quem-datálása szerint feltétlenül 333 dec. 25. előtt rejtetté k el, ez a második sarmata háború tehát a 33o-as évek elején lehetett. Már most ez'ekkel az ismételt barbár betörésekkel nagysze-