JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Campona castelluma

került. Schoenwlane

r Budafokkal hozza kapcsolatba, V Salamon Ferenc Tétényt pl. Matrica-nak hiszi, / Marail

i térképén szerepel egy tábor, amely az ott feltüntetett hegy- és vízrajzi helyzet folytán csak a mai Tétény helyén lehetett. Römer Marsili ezen castellumát Buda és Promontor között kereste, holott az a budafoki hegyektől jóval délebbre fekszik. V Lazius XVI. századi térképen 5/ szereplő, továbbá Érdy 6/ és Keres kényi / által emlegetett s az érdi magaslaton sejtett, a pannóniai hűn történetben szereplő Potentiana római város nem létezett. Azt a fantázia szülte az érdi sánchegyen ma is jól látható bronzkori nagy sáncból s a Százhalom néven ismeretes, ugyancsak őskori battai tumulus-temetővel kapcsolatban. Az is mert történelmi közhellyel, a sicambriai hires hűn áttöréssel kapcsolatban Potentianát illetőleg Eckhard

t Sándor megállapította Kézai Gesta-ja ezen részének egészen más időkre és személyiségekre vonatkozó, s önkényesen a hún eseményekre adaptált forrásait. 8/ Kézai fantáziáját a sicambriai /aquincumi/romok mellett feltétlenül mozgásba hozhatták a tétényi /camponai/ tábor akkor még hatalmas maradványai, s ezekkel azonosíthatta a középkorszülte Potentianát. 1/ Rom. iter per Pannoniae ripam. I. l?8o,84. 2/ Buda-Pest története I. 1878. 242. 3/ Danubius Pannonico Mysicus I. 1726. tab.II. és VII. 4/ Ujabb tanulmányaim a rómaiak dunamenti erődítési rendszerét illetőleg., Akad. felolv. 1866. jul.3o. Kézirat a M.N.Múzeumban. 19.1. 5/ Oberhummer-Wieser, W.Lazius: Karten d.Öst. Lande u.d.Königsn Ung. 19o6. 37.1. 6/ Akad. Ért. 1847. 286.1. 7/ Érd /Hamzsabég/ és Batta /Százhalom/ községek tört. vázlata. 1874.2kk. 8/ A Pannóniai hűn történet keletkezése. Kny. a Századok 1928 . évi 62. évfolyamából.