JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

- 36 • tüntetett brigetioi/Szőny, Komárom/ I. segédlégiónak Brigetio környékén számtalan példányban ismert s az ottaniakkal azonos bélyegzővel készített bélyege. Hogy hogyan került a téglabé lyeg a távoli vidékre, azzal még két más tétényi lelhelyü hasonló bélyeg kapcsán később fogunk foglalkozni. Itt most a bélyeg bennünket a hypocaustum korának meghatározása kapcsán érdekel. Mint a maradványnak a ........képen látható - az opus spicatum- technikájú párhuzamos faltól eltekintve - meglehetősen rendszertelen és elnagyolt falazása már magában elárulja, egy késői vagy legalább is később rendbehozott épitménnyel van dolgunk, amelynél már korábbi építmények kőanyagát, sőt tetőfedő cserepeinek töredékeit is felhasználták. Igy került át a brigetioi helyőrség téglájának töredéke is a falakba. Már most a téglabélyeg bizonyos tekintetben már önmagát s igy közvetve bizonyos mértékig magát az építményt is datálja. A bélyegen szereplő Afntoniana) jelző ugyanis mint terminus post quem tekintendő. A legio e kitüntetést Caracalla /Kr.u. 211-17/ vagy Elagabalus /218-222/ uralkodása alatt nyerte. Igy már az épület, amelynek fedelét alkotta, legkorábban a III.század első felében épülhetett. Itt viszont a cserép már másodlagos helyzetben szerepelt. Ha ehhez hozzávesszük az emiitett két lelettárgyat, az agyagmécsest és a T-fibulát, kimondottan IV. századi római ipari készítményeket, úgy minden jogunk megvan arra,hogy a hypocaustumos alsó fütőszerkezettel ellátott építményt,

für dőt, a IV. században keletkezett,vagy legalább is akkor átépített, kijavított műnek tekintsük.