JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

31 nánk, hogy ék-szerüen alapozottak. A felszínen érik el a normális felfelé menő vastagságot. Kivételt a porta praetoria toronyfalainál találtunk. Ezen 85- 95- loo cm vtg. toronyfalak, 8o cm körüli vtg.-ságú kiugró- 2-2 tám- illetve "ooltiv pillérekkel a falrakás módját illetőleg megegyeznek az első periódus falaival, azzal a különbséggel, hogy a falak külső boritó köveinek kiválasztására mégis nagyobb gondot fordítottak, bár megfaragott kőlapok, pláne quaderek még nem szerepelnek. A réteges falrakásnak az a módja, amit pl. a kerek toronynál lát tunk, itt még nem szerepel, bár bizonyos, mondjuk "hullámos" réteg-rendszer el nem vitatható. A ny. torony végén csak falnyom, a két gödör gymölcsfalyuk. A keleti toronyhoz csatlakozó táborfal 135 cm vtg.,de lefelé keskenyedik. Hy. toronyból Probus érem. K. toronyból bronz talapzat. Mindkettőnél belül a római padlószint már nem volt konstatálható. Eredetileg lágyabb homokkő lapokkal volt borítva,miként a feldúlt törmelékek között lelt maradványok, igy a malomjátékra valló töredék is igazolják. Igen eklatánsan igazolja az első periódus épitési technikáját a két középső kapupillér, amelyek szabálytalan alapfalak lévén, lefelé vékonyodnak. Mindezen, néhol már egy ásónyomra jelentkező kapu alapok csak alapfalak. A kapura a kerités-fal kiugrása vezetett bennünket. Keleti kaputoronyban hulladékgödör bélyeges téglákkal. Keleti toron

y. amelyet a pincelépcső áttört. Kerek torony 115 cm vtg., már spoliákkal, igy egy 52 cm mag. 25 cm széles feliratnélküli oltárkővel. Két tömb