JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
Publikáció a MOB számára
- 27 A máaik az antik emlékek kiváló értékelője a már emiitett Lazius, aki szerint a Duna partján Tétény városkában egy kétségen kivüli régi hatalmas basilic a látható. Meg kell emlite nünk, hogy bár ő is, mint az előbbi, szintén Potentiával hozza kapcsolatba a helyet, s Tétény "Barbár" nevét is Potentiana-ből összevontnak véli, már az Itinerarium Campona adatát is megfontolandónak tartja. A nagy térségien mint Attila sírjában, másrészt a rop pant nagy bazilikában /talán egy díszesebb római épületnek oszlopos maradványaiban/, ezen a térképünkön 4.számmal jelölt középponti elrendezésű helyén mit sejthetnénk mást, mint a tábor praetoriumát? Rengeteg cserép, az apró leletek sokasága,feliratos kövek előkerülése mintha megerősitené feltevésünket. 9. 1932. jan. 23-án azután a térképünkön 3-al jelzett helyen Dáni Géza úr szívességéből alkalmunk volt azután ezen a helyen egy kiásott erős falrészt megtekinteni. A mindkét oldalon quaderekkel borított s igen erős kötésű fal alig egy ásónyomra került elő a föld alól. Topográfiailag fontos, hogy bizonyiték számunkra, hogy a kétségtelenül komolyabb, monumentálisabb építményhez tartozó fal iránya teljesen paralel a feltételezett keleti táborfal vonalával. 10. Ugyanakkor a tábornak 2-vel megjelölt helyén Dáni Géza úr egy régen betemetett kútnak egy monumentális nagyságú 2/ Jahrbuch für vaterländische Geschichte-Wien. 1.1861.294.kk. nyomán. Ráth Károly: A Duna völgyének leirása Tétényig, 15oo körüli időből. Győri Történelmi és Régészeti füzetek.II.1862. 123. "Tétény /Täthn und Teten/ azelőtt nagy városnak kellett lenni, egy mértföldnyi széles és hosszú, Potentiának nevezték. E helyen hajdan Attila fiai közt nagy, véres harc folytjitt a Duna két részre szakadt{ a Duna melletti na^y térségen -van Attila király pogány módon eltemetve, ki 124 eves volt és serege mindég tizszer százezer emberből állott. Utolsó neje volt a szép Krimhild. A menyekző alkalmával mindenki agyonüttetett négy egyénen kivül s azok voltak: a vőfél és menyasszony, Perni Diethreich és az öreg Hiltprant." regensburgi Suntheim László I.Miksa német császár udv.történészének kézirata a stuttgarti kir.könyvtárban. /Cod.hist, fol. I!ro.25o,/
