JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
Publikáció a MOB számára
- 25 6. A castellum szokványos és Marslli által is ilyennek rajzolt lekerekített észak-keleti sarkánál legyezőalakban keletkeznek /minden jel szerint még a középkorban, a nyugati táborfal mellett délebbre is látható ilyetén telepalakulatot csak ez a helyzet teheti érthetővé/ a szintén betömött területen a telkek, s rendes szokás szerint egyenesen a vár falához ragadva épülnek az első házak. 7. Elérkeztünk az egyik legérdekesebb pontra, a bárok kastélyt is részben magábanfoglaló táborsarokra. Bél Mátyás szerint 1/ "ibidem et domicilium... A kastély tehát /az 5. számmal jelzett részről van csak szó, mert az elülső kétszárnyú bárok rész később épült hozzá/ antik alapokon épült és négyszögű volt. A renaissance-kori várépités divatja szerint sarkain egy-egy torony állhatott, mert a két hátsó torony /átbarokizálva/ még ma is megvan. Dáni Géza földbirtokos úr újabban leverette azon régebbi traktus Dunára néző oldalán a vakolatot s a fal alján tényleg megállapíthattuk a római keverésű habarccsal készült és elszórtan római tégla darabokat is tartalmazó római alapfal jelenlétét. E tényből leszűrt következtetés talán merésznek látszik, de nem alap hiján való. Mindenek eíőtt tudomásul kell vennünk azt, hogy a kastély ezen régebbi hátsó traktusa alatt nincs pince,holott a közép és újabbkori monumentális épitkezésnél ez sohasem hiányzik. A várkastély építője tehát adott helyzetben volt: egy földalatti résszel nem biró négyszögű épitmény hatalmas alapfalaira építette fel a várat. Az 193o. évben a du 2 nabogdányi /Cirpi mansio/ castellumban végzett ásatásunk / al1/ Notitia Hungáriáé Novae..,III. 1737. 5o9.k. 2/ Szalay Ákos, Jelentés az 193o.évi julius-augusztusi dunabogdányi ásatásról. Archaeologia Hungarica X. 1933. Az itt hivatkozott burgust egészen tévesen a tábor újjáépítése előttinek mondja, amit a burgus jellege és rendeltetése teljesen kizár,azt nem is emlitve, hogy jelentésének elkészülte után feliratos kőtöredék került elő a burgus falából, másodlagos helyzetből, ami szintén az épitmény későbbi voltának a bizonyítéka.
