JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

- 22 A kivülről - legtöbb esetben kettős árokkal körülvett castrumnak.vagy casteUumnak már belső szintje is feltöltött veit, erősen kiemelkedett a felszíntől. Éppen azt a nagy különbséget: egyfelől a mély védőárkot, másfelől a felhordott horribilis földtömegekből alkotott platót nem tudta eltüntetni a legtöbb esetben mindmáig az idő olyan helyeken, ahol mint a nagyobb városoknál, monumentálisabb ráépitkezés nem volt. Ez a kiemelke des megmaradt, még akkor is, ha a monstruózus várfalakat építkezés céljára legalább is a felszínen elhordták. Be nem épitett, vagy kevéssé beépített területen tehát a római táborok vagy őrtornyok helye az árkok és a felszin nyo maiból könnyen konstatálhatók, még ásatás nélkül is. Beépített területen viszont igen sok esetben a város alaprajza, a tele pülés topográfiái kialakása őrzi meg a római tábor emlékét. Ez az eset a Nagy Lajos által legutóbb megtalált és kiásott Vpeeti piarista-telki castellumnál,amely hatalmas falaival Pest városának, a belvárosnak magvát képezvén, a körül fejlődött ki a város, onnan indultak sugárszerűen mindenfelé a városból kivezető útak. Ugyanez a helyzet a Nagytétény község területén feküdt római castellumnál is. A ....képen a lekicsinyített kataszteri térképbe belerajzoltuk az ény-dk irányban eredetileg hossanégyszögü római tábor külső körvonalait. A Duna felőli lezárása Marsili rajzához hiven is - mint már emiitettük, már nehezen lesz konstatálható. A castellum természetesen annak idején közvetlenül a Duna partján épült, a mai vasútvonaltól délre eső, /jórészben ma is ár-/ terület azóta képződött. Az általunk berajzolt castrumnak a község alaprajzába való ilyetén beillesztése természetesen bizonyos mértékben módosulni fog, mihelyt a rendszeres ásatás - ami bizton várható, itt-ott az alapfalakat felszinre fogja hozni. Campona castrumának ...képen feltétele1/ Pest város eredete. Kny. a Tanulmányok Budapest múltjából. III. kötetéből. 1934.