JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

Publikáció a MOB számára. I. Bevezetés. Krisztus születése köruü években ér el a világbirodalomnak induló impérium Romanum hóditó karja hazánk területére, A K.u. I. század közepén, Claudius császár alatt teljessé lesz a római megszállás azon a területen, amely külön római tartományként azután évszázadokon keresztül a Dunántúl, mint provincia Pannónia számtalan maradványban hagyta ránk a magasmüveltségü rómaiság emlékeit. Nemcsak e tartománynak, hanem valójában magának a birodalomnak is egyik legfontosabb határvonala e területen a hatalmas folyam, a Duna lesz. A hóditók legelső sorban éppen ennek partját szállják meg, benépesítik csapataikkal, megrakják különleges erődeikkel. A század közepe táján s annak második felében a Duna jobb partján létesitett földsáncokat, földtáborokat a század végén, s a következő század fordulóján csakhamar a birodalom egyéb részein már régen bevált és kialakult rendszerrel megépitett kőtáborok, castrumok, kisebb cagtellumok és őrtornyok, burgusok láncola tos sora cseréli fel. Mint éppen a tétényi feliratos római emlékek is igazol ják, az itt talált kelta lakosság, amelynek már a hóditás elcfct is megvoltak a kereskedelmi cserekapcsolatai az imperiummal,anélkül, hogy faji jellegüket, népi sajátosságaikat elhagyták, megtagadták volna, igen hamar és szivesen alkalmazkodtak a kultúrát hozó római hóditókhoz, már a legkorábbra datálható feliratokon ott szerepelnek mint a római hadsereg katonái, 8 mint a hóditókkal hozott vallás, ill. vallások buzgó hivői.Ősi kultúrájuk, szokásaik, müvészetük háborítatlanul él tovább, e tekintetben ismét éppen Téténnyel kapcsolatban is, a hire:? keltakocsileletekre hivatkozunk. A már meglehetősen fejlett kultúrában élő kelták, a je -