HUNYADI ILONA: KELTÁK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN : LELETANYAG / Régészeti Füzetek 2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

I. Dunántúl

- 63 ­részletesebben tárgyalja a Gellérthegy-tabáni települést. 1/ A két települést nem lehet egymástól elválasztani. A telep közép­pontja a Gellérthegy volt, a mai Citadella és környéke a tör­zsi település székhelye, melytől 14o méterre délre falazás nyo­mai kerültek elő. Ugyanilyeneket találtunk a hegy északi olda­lán is, azon a ponton, ahol a T.íl/avius/ Titianus augur ol­tárköve előkerült. A központi székhely és az oppidum fala közt elterülő területen műhelyek nyomát állapították meg, fazekas ­kemencék éa áruval telt vermek kerültek felszínre, a hegy déli oldalán temető nyomai kerültek elő. A kemencék felépítése tel­jesen megegyezik a békásmegyerivel, ld. Pest vm. Békásmegyer. Házalaprajzokat nem lehetett megállapítani, minek okát Nagy Lajos abban keresi, hogy csak vályogépitkezés volt használat ­ban, amire a déli oldalon előkerült vályogfal-maradványok mu­tatnak. A hegy északi oldalán, a falazáson kivül, a Duna felé lejtő részen a Tabánban nagykiterjedésű telep került elő. Itt nagy számban kerültek elő kerámiai maradványokkal teli vermek, és tűzhelyek. A vermeket Nagy Lajos veremlakásoknak is nevezi, és azt mondja "Az eraviscustelep lakóházai vályoggal bevont eö­vényfalakból állanak, négyszögű, vagy olykor kömlakú alaprajzu­ak. Igazi őskori jellegű, kisméretű helyiségek ezek." Másrészt emliti az iparostelep " áruval telt raktárházait." Ugy a la­kásnak nevezett gödrökben, mint a vermekben igen nagy tömegben került elő a kerámiai anyag, mely az egyei gödrökön belül tel­jesen egyöntetű. Típusait alább fogjuk tárgyalni. Ugyancsak e­lőkerültek állatcsontok is a tűzhelyek körül, mégpedig főleg szarvas és vaddisznócsontok, kutya, kecske, marha, ló és ba­romficsontok. A tabáni telep Nagy Lajos szerint egy nem állan­dó jellegű iparostelep volt, mely a hegyen levő megerősített oppidumhoz tartozott. 1/ Nagy Lajos. Tabán a régészeti ásatások világában. Előzetes jelentés az 1934-35 évi ásatásokról. Tanulmányok Budapest múltjából, IV. 1936, 18-291. Nagy Lajos. Az eraviscus-kul­tűra emlékei Budapest környékén, Budapest 1942, Nyomás a­latt. Az ásatásunk részletes publikációja ugyancsak Nagy Lajos tollából fog megjelenni.

Next

/
Thumbnails
Contents