HUNYADI ILONA: KELTÁK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN : LELETANYAG / Régészeti Füzetek 2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
I. Dunántúl
- 63 részletesebben tárgyalja a Gellérthegy-tabáni települést. 1/ A két települést nem lehet egymástól elválasztani. A telep középpontja a Gellérthegy volt, a mai Citadella és környéke a törzsi település székhelye, melytől 14o méterre délre falazás nyomai kerültek elő. Ugyanilyeneket találtunk a hegy északi oldalán is, azon a ponton, ahol a T.íl/avius/ Titianus augur oltárköve előkerült. A központi székhely és az oppidum fala közt elterülő területen műhelyek nyomát állapították meg, fazekas kemencék éa áruval telt vermek kerültek felszínre, a hegy déli oldalán temető nyomai kerültek elő. A kemencék felépítése teljesen megegyezik a békásmegyerivel, ld. Pest vm. Békásmegyer. Házalaprajzokat nem lehetett megállapítani, minek okát Nagy Lajos abban keresi, hogy csak vályogépitkezés volt használat ban, amire a déli oldalon előkerült vályogfal-maradványok mutatnak. A hegy északi oldalán, a falazáson kivül, a Duna felé lejtő részen a Tabánban nagykiterjedésű telep került elő. Itt nagy számban kerültek elő kerámiai maradványokkal teli vermek, és tűzhelyek. A vermeket Nagy Lajos veremlakásoknak is nevezi, és azt mondja "Az eraviscustelep lakóházai vályoggal bevont eövényfalakból állanak, négyszögű, vagy olykor kömlakú alaprajzuak. Igazi őskori jellegű, kisméretű helyiségek ezek." Másrészt emliti az iparostelep " áruval telt raktárházait." Ugy a lakásnak nevezett gödrökben, mint a vermekben igen nagy tömegben került elő a kerámiai anyag, mely az egyei gödrökön belül teljesen egyöntetű. Típusait alább fogjuk tárgyalni. Ugyancsak előkerültek állatcsontok is a tűzhelyek körül, mégpedig főleg szarvas és vaddisznócsontok, kutya, kecske, marha, ló és baromficsontok. A tabáni telep Nagy Lajos szerint egy nem állandó jellegű iparostelep volt, mely a hegyen levő megerősített oppidumhoz tartozott. 1/ Nagy Lajos. Tabán a régészeti ásatások világában. Előzetes jelentés az 1934-35 évi ásatásokról. Tanulmányok Budapest múltjából, IV. 1936, 18-291. Nagy Lajos. Az eraviscus-kultűra emlékei Budapest környékén, Budapest 1942, Nyomás alatt. Az ásatásunk részletes publikációja ugyancsak Nagy Lajos tollából fog megjelenni.