BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 72 - I IV. Kronológia. Rostowzew szerint a magyarországi szkita anyag időrendi helyzetének megállapítása igen nehéz, mivel e terület sirjaiból hiányzanak a görög kerámika és más görög eredetű korhatározó leletek. 50 1/ Rostowzewnek ezt a véleményét csak az Erdély- és Kustánfalvicsoportokra vonatkozóan fogadhatjuk el. Lényegesen más a helyzet az Alföld-csoportnál. E csoport régészeti anyagának nagy részé ben ugyanis egy, a gcrög kerámikai termékekkel a datálás szem pontjából majdnem egyenértékű leletanyag szerepel és ez a kelta hatású korongolt kerámika. Áz Alföld-csoport anyagában lévő korongolt kerámika adja a legszilárdabb támpontot datálásunkhoz. A korongolási technika megjelenése a Kárpát medencében a Kr.e.IV.asázadnál korábbi időre semmiesetre sem tehető. A korongolt kerámikát a keltaság valószinüleg nem egyszerre terjesztette el hazánk területén, hanem csak a fokozatos kelet felé irányuló terjeszkedésével együtt. így feltehető, ho,_y az Alföld területén a korongolás a IV.század elejénél jóval későbbi időben, valószinüLqg már e század második felében lett általános. Mint megállapítottuk, az Alföld-csoport régészeti anyagának legnagyobb része korongolt edényeket tartalmazó lel etegyüttesekből, vagy sirokból származik. így ezeknek a leleteknek a földbe kerülése legalább a IV.század közepe utáni időre utal. Eontos kronológiai támpont azonban még az a tény is, hogy az a kisszámú le— letegyüttes és sirlelet, melyben korongolt kerámika nincs, nem mutat lényeges tipológiai eltérést azoktól a leletekről, melyek korongolt kerámikával együtt kerültek elő. így ha feltesszük a.zt, hogy ezek a leletek a korongolt kerámika megjelenése előtt kerültek a földbe, akkor is valószinü, hogy a két időpont közt nem lehet lényeges különbség. 301/ Rostowzew 1931. 530.1.