BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

- 59 - I lamivel kisebbek, mint az orsógombok. Felületükön plasztikus borda, gerinc és spirélis díszek futnak körbe. Feltűnő, bogy a tápiószelei 42,sir egyik agyag gyöngyének /X.t.4/pontos analo244 giéját megtaláljuk a szárazdi kelta arany gyöngyök közt is. •/ 0 Tipikusan szkita ékszerként foghatók fel a kauri, vagy cypraea kagylók /I.t.2, II.t,6/. Ezek a kagylók csak meleg-tengerekben élnek /Indiai Óceán, Perzsa öböl stb./. így a szkitaság távoli kereskedelmi kapcsolatainak fontos tágyi bizonyítékát jelentik. A szkíták ezeket a kagylókat átfúrva valószínűleg gyöngysorként viselték. Jellegzetes szkíta ékszertipust képviselnek az u.n. szkita hajkarikák /XXXI V.t. 1-7,11-18/. Ezek általában bronzból készültek s elektronlemezzel vannak ^bevonva. Felületük gyakran rovátkolt. Az egyik végül általában gömb- vagy csonkakupalaku fejben végződik, néha azonban ez állatfejjé van kiképezve /XXXIV.t.1-3/ Mint Reinecke kimutatta a szkíta hajkarlkák görög előképékre 245 vezethetők vissza. / A szokásos hajkarika-típustól csupán egyetlen esetben mutatkozik eltérés e területen. Békéscsaba-Fényesen Párducz a 21. hamvasztásos sírban két aranyból készült korongfejü hajkarlkát 246 talált* / A korongfejü hajkarikának ez a tipusa a szomszédos szkita csoportok közül egyedül a Podoliai-csoport anyagában sze-" repel.Sulimirski szerint e hajkarika-tipus Podoliában csak a Kr. 247 e*

VI.-V.század közti időben volt használatos. '/ Igen elterjedt és jellegzetes tárgy-tipus még az AlföM-<?s

export anyagában a rovátkolt nyitottvégü bronz karperex /XI.t.12, XIII.t.26-27/. Ezeknek két végét rovátkolt, egyenes és zeg- zug vonalak diszitik. A nyitottvégü bronz karperecek prototípusai 2fö már a korai vaskori adagunkban is szerepelnék. / De előfor— dúlnak a kelta anyagban is.

2^/ így ezeket helyi gyökerekre visszamenő formáknak kell tartanunk az Alföld-csoport anyagában. 244/ Márkon, 1933.XXIX.t.l2. 245/ Reinecke 1897.21-23.1. 246/ Párducz 1942.IX.t.2,3. 247/ Sulimirski 1936.113.1. 248/GallusHorváth 1939.XXV1.5 . 249/ V.o.Hunyady XL.1.1-2.