BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

I - 42 2. Ezek mellett az összefüggések mellett azonban lényeges azokétól eltérő vonásokat is mutat a mi csoportunk edénymüvessége /korongolási technika, kelta és egyéb helyi hatások/. Ezel az eltérő vonások leginkább olyan erősek és annyira jellegzete sek, hogy kerámikai alapon az Alföld-csoportot az összes környező szkita és nem-szkita csoporttól külön lehet választani s e tekintetben különállónak lehet tartani. 3. Az Alföld-csoport kerámikai arculatát kialakitó helyj tényezők közül legerősebb volt a kelta agyagművesség hatása. I kultura befolyását s ezzel az Alföld-csoport jellegzetes kerámikai arculatának kialakulását a IV. és a III.század közti időre tehetjük, de még a La-Tene III periódusóban is követheijü /Krisztus születése körüli Idő

kig/. __ 4. Az Alföld-csoporton belül lévő Zöldhalompusztai-.Tápiószentmártoni- és Gyomai-alcsoportok területén a kerámikai aiyaf tekintetében bizonyos helyi jellegű különbségek figyelhetők mef A Zöldhalompusztai- és Gyomai-alcsoportok közt a különbözősége ket illetően bizonyos rokonvonások vehetők észre. 5. Az Alföld-csoport kerámikai anyagától jelentősebb eltérést mutat a Kustónfalvl-jde még inkébb az Erdély-csoportok kerámikéja. A Kustónfalvi- és Erdély-csoportok egymésközt is nagyobb különbözőségeket mutatnak e tekintetben. Kerámikai viszonylatban a Kustánfalvi-csoport a Podóliai-, az Erdély-cso port a régibb Ki j*evi-cSrOporttaÍ mutat fel sok azonosságot. A: wrdély-csoport és Kustánfalvi-csoport közti különbségek oly ns gyoknak látszanak, hogy azokat ebből a szempontból önálló csoportoknak kell vennünk. I