BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

- 16 - I Ilyen sematizált állatalakot mutat pl.az «gyik Sulimirski által publikált szkita bögrének,

6^/vagy a Kustánfalvi- és az i-»> 64 dősebb Kijevi-csoport egyes edényeinek a füle is. / Valószinüleg ezekre a gyökerekre vezethető vissza a Szendrey által feltárt mohipusztai hamvasztásos szkita sirból előkerült állatalakos fülesbögre is. E bögre korongon készült s az állatalakot mintázó fülét azután erősítették ré.

6-V Feltűnő, hogy e bögre,ki hajló szájpereme és alakja inkább fa- vagy fémedényre hasonlít; lehet, hogy arról is mintázták le. Maga az állatalak is inkább fatechnikát mutat. így a szkitáknál olyan az agyagbögrékkél párhuzamosan élő,fából készült bögrék használatéra is kell gondolnunk, melyeknek a füle állatalakká volt kiképezve. Faedény kidolgozásura vall pl. a tápiószelei 69.sir bögréjének füle is /X£IV.t.21/. Ebben a sirban nem volt korongolt kerámika s igy ezt korai formának tarthatjuk. Ugyancsak fatechnikára utal a Békéscsaba-Fényesen előkerült primitiv bögreszerü edényke is.

6

6/ Ez az edény azért is fontos, mert a szájperem fölé emelkedő füJszerü fogantyúja állatfejalakot mutat. A muhipusztaival rokon szkita állatalakos füléket közöl iíinns is.

6?/ Hazánkban Gallus szerint az állatnak edényfül gyanánti felhasználása először a Hallstatt C-ben bukkant fel a preszki táknál.

6

8/ A Gallus által preszkitának tartott

6^/ dályai temefcő70 ben is találunk erre analógiát egy rhytonon. / Feltűnő, hogy u71 gyancsak a dályai temetőben szereplő egyik bögre fülén' /ugyanolyan kerek gombszerü diszités van, mint a Kustánfalvi-cSopcrt szkita fülesbögréin. Hasonló gombalaku bütyökdiszek szerepel 72 nek egyes erdélyi szkita edényeken is, /továbbá a régibb Ki je73 vi-csoport anyagában, v Nestor szerint ezek a bütykös fülek a kutatás mai állása miatt még nem állapithatók meg biztosan asriá74 ta vagy illyr kultura ismertetőjeleiként. / 65/ Sulimirski 1956.XIII.1.15. 64/ Böhm-Jankovich 1956. XVIII.t. 4, és Ebért 1929.57.t.a,f,ábrák. 65/ Szendrey 1890. 140-191.-1920. 66/ Párducz 1942.XIII.t.19» 67/ E.

Minns 1915. 255*1.144.ábra.68/ Gallus Sándor szives szóbeli közlése. 69/ Gallus-Horváth 1959.24. sk.l. 70/ Hoffiller, 54.t-.5-4. 71/ Hoffiller 24.t.l. 72/ Roska 1957. 187.1.29.ábra. 75/ Ebért 1929. 57 B t.a,c,f ábrák. 74/Nestor 1932.119.1.