Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 17. terem. A trianoni Magyarország a kormányzóválasztástól az utolsó békeévig (1920-1938)

A Szent Sír lovagrend díszruhája utolsó békeév. Már erősen mozgolódtak a magyar nemzetiszocialisták, (az év elején 100.000 röpcédulával szórták tele Budapestet) és márciusban a hitleri Németország, bekebelezve Ausztriát Magyarország közvetlen szomszédja lett. A püspöki kar pásztorlevele is világosan érzékelteti, hogy a Szent István év több mint egy katolikus egyházi esemény. Felhívja a figyelmet arra, hogy a modern világnak vissza kell térnie Szent István eszméihez és programjához, mert „az ököljognak éppúgy jelentkeznek szószólói, mint a lealkonyult pogányságnak bohóckodó szellemidézői, s a levitézlett ál-szocializmus harsonásai épp oly hangosak, mint a faj- és vérimádás megszállottjai... Meggondolatlan kísérletek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követelőzései és fenyegetőzései aggasztó bizonytalanságot okozhatnak, de gyógyulást nem hoznak." A Szent István év legfontosabb eseménye a 34. eucharisztikus világkongresszus volt. Pacelli bíboros pápai legátus megnyitóbeszédében méltatta a magyarság történelmi küldetését, egyaránt elítélte a baloldali radikalizmust és a náci fajelméletet, kifejtette, hogy az új világégés elkerülésére egyedül a hithez és a keresztény erkölcsökhöz való visszatérés alkalmas. (Hitler eltiltotta a német katolikusokat a kongresszuson való részvételtől!) A rendezvényeken megjelenő hatalmas tömegek mindenesetre nyomatékot adtak a legátus szavainak és egyben a nemzet és a katolikus egyház teljes egységét sugallták. (A lakosság 65%-a katolikus.) Áldozócsütörtökön 150 ezer gyermek és ifjú vett részt közös áldozáson a barokk oltárrá átépített millenniumi emlékmű előtt. Este kivilágított hajókon rendeztek körmenetet a Dunán, másnap pedig 150 ezer férfi szentségimádása zajRóth Miksa üvegablak, 1938