Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 17. terem. A trianoni Magyarország a kormányzóválasztástól az utolsó békeévig (1920-1938)

nemzetfenntartó erőnek és a válság alatt még inkább elnyomorodó falusi tömegek (a „3 millió koldus") felemelése érdekében megdöbbentő szociográfiai munkákban tárták fel viszonyaikat. Teret nyertek a népi törekvések az építészetben, a képző- és iparművészetekben is, mint Koszta József, Tornyai János, Rudnay Gyula nevével fémjelzett alföldi festőiskola, illetve Medgyesi Ferenc, Gorka Géza vagy Kovács Margit munkáiban. A 30-as évekre még a művészet hivatalos iránya is elkanyarodott a neobarokktól és inkább a kissé klasszicizáló realista „római iskolának" nevezett stílus a legjellemzőbb. Az építészetben és az iparművészetben lassan előtérbe került a racionális funkcionalizmus, sőt megjelent a Bauhaus hatása is. A háború előtti években már nagyszámú ház, illetve bérház épült fel „modern" stílusban. Magyarországot először a mezőgazdasági válság érte el. Európa országai egyre inkább önellátásra törekedtek, a piac beszűkült. A halmozódó eladatlan készletek miatt a búza ára 70%kal zuhant, de a többi mezőgazdasági termék ára is a felére csökkent. A vidéki kisbirtokosok jórésze nem bírta ki a nyomást és kénytelen volt elárvereztetni a gazdaságát. A válság gyorsan átterjedt az ipari szférára is. Az ipari üzemek bezárása tömeges munkanélküliséget eredményezett: az 1928. évi 10%-ról 1932-re 35%-ra nőtt. A munkanélküliek rendszeres segély híján ínségkonyhán, adományokból tengették az életüket. Nem meglepő tehát, hogy egyre szaporodtak a tiltakozó akciók, petíciók, sztrájkok, tüntetések. Nemcsak a szakszervezetek és a szociáldemokrata párt tevékenysége élénkült meg, de a jobb és baloldali radikálisoké is, mint a Kommunisták Magyarországi Pártjáé vagy az 1931 januárjában alakult Magyar Országos Fasiszta Párté, illetve az 1932-ben német mintára szerveződő Nemzeti Szocialista Magyar Párté Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság (könyvborító, 1938)