Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 17. terem. A trianoni Magyarország a kormányzóválasztástól az utolsó békeévig (1920-1938)

tannyelvű elemi iskolák hálózatát is.) Végül 1926-1930 között példátlanul rövid idő alatt, mintegy 5000 népiskolai tantermet és tanítói lakást építtetett, főleg az alföldi tanyavilágban. Hasonló alapossággal zajlott le a középiskolák átszervezése és korszerűsítése is. Megreformálta a tanárképzést, új iskolatípusokat alapított (például felső mezőgazdasági iskola) és évente 5-10 új középiskolát nyitott meg. Klebelsberg figyelme, ahogy ezt tucatnál több iskolaügyi törvénye is mutatja, mindenre kiterjedt, a tankönyvírástól az iskolai könyvtárakon, az iskolaegészségügyön és sporton keresztül a gyermekpszichológiáig és a játszóterek létesítéséig. A népiskolai program eredményeképpen az analfabéták számaránya 15%-ról 10%-ra, hoszszabb távú hatására a korszak végére 4%-ra csökkent. Számos intézkedést tett Klebelsberg a felsőoktatás és a tudományos élet újjászervezése érdekében is. Budapesten létrehozta a Testnevelési Főiskolát, és Hajós Alfréd tervei szerint megépíttette a Margitszigeti Sportuszodát,