Ihász István szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 4 - XX. század. A túlélés rövid évszázada 1900-1990 (Budapest, 2007)

Baják László: 16. terem. A boldog békeidőktől a monarchia összeomlásáig (1900-1919)

jegybank létrehozásának kudarca pecsételte meg. A pénzügy a Monarchia közös ügyei közé tartozott, ezért a király megakadályozta a tervet. A választók a tehetetlennek bizonyult nemzeti koalíciót elhagyva 1910-re végképp viszszapártoitak a konzervatívokhoz, illetve Tisza István újonnan szervezett Nemzeti Munkapártjához. Tisza rendet ígért és elutasította a radikális reformokat. Azt az álláspontot képviselte, hogy ha Magyarország meg akarja őrizni integritását és hatalmi helyzetét a Kárpát-medencében, úgy a Monarchia változatlan fenntartására kell törekednie, illetve vállalnia kell a Monarchia nagyhatalmi státuszából adódó katonai és külpolitikai konzekvenciákat is. Tisza István tehát parlamenti házelnökként, Lukács László miniszterelnökkel együttműködve 1912. június 4-én elfogadtatta az úgynevezett véderőtörvényt, amely jelentősen emelte a haMeghívó a polgári radikális Galilei Kör márciusi ünnepélyére 1909-ből