Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

10. TEREM Magyarország a XVIII. században (Németh Gábor - Aczél Eszter)

20. Hadik András gróf (1710-1790), rézmetszet, XVIII. század második fele A század második felétől fellelhetjük közöttük a francia felvilágosodás műveit is. Az egyházi alapítású nagy könyvtárak mellett a Telekiek, Rádayak, Festeticsek és Széchenyiek könyvtára messze földön híres volt. A vágtapolcai könyvtárszoba aranyozott szegélylécekkel és medalionokkal díszített almazöld szekrényeihez egységes burkolat, ajtók és ablakok tartoznak. Az üvegezett könyvszekrényekben korabeli könyvek és a főúri életforma egyéb kellékei, órák, pipák, hangszerek és más használati, illetve dísztárgyak tekinthetők meg. A barokk udvartartás ünnepségeitől elválaszthatatlannak számított a zene. Az Esterházyak fényűző kismartoni és fertődi kastélyában zajló zenei élet európai hírű volt. A fertődi kastélyt a hatalmas parkkal, operaházzal, híres képtárának helyet adó galériával a kortársaktól a „fényes" jelzőt kiérdemlő Esterházy Miklós (1714-1790) építtette saját elképzelései alapján (21. kép). A bécsi klasszicizmus nagy mestere, Joseph Haydn (1732-1809) osztrák zeneszerző (1761-1790 között) volt a herceg udvari muzsikusa. A könyvtárszobában megtekinthető baryton „fényes" Miklós hangszere volt, Haydn mintegy másfél száz darabot komponált a Johann Joseph Stadlmann udvari lant- és hegedűkészítő által alkotott remek hangszerre (22. kép). Az Esterházyak műpártolását és fényűző mulatságait Bessenyei György énekelte meg: „A Muzsikussal ez Herczegi Háznak Mind ki-válogatott Emberekből állnak, Áriát, Concertet magokkal találnak Szép ékes Operát midőn kell csinálnak." Az aranyozott hárfa hasonlóan kivételes zeneszerszám. A hagyomány és a fennmaradt adatok alapján Pierre Joseph Cousineau udvari hangszerkészítő alkotása a gyászos véget ért Marie Antoinette (1755— 1793) tulajdonából származik. A francia ízlés és divat mindenre kiterjedő hatását mi sem bizonyítja jobban, mint a rokokó festmények gáláns jelenetei alapján Watteauruhának nevezett abroncsszoknyás, uszályos női viselet (23. kép), amely a teremben látható társához hasonlóan a Majthényiaktól származik, az udvari díszruhák jellegzetes emléke. Mária Teréziának a felvilágosodás eszméi által áthatott törekvéseit fia, II. József (1780-1790) a felvilágosult abszolutizmus róla elnevezett jozefinista szakaszában vitte véghez társadalmi, politikai, vallási és kulturális reformjaival. Ezek a politikai és kulturális reformok - cenzúra-, türelmi rendelet, társadalmi modernizációs intézkedések, jobbágyrendelet, népszámlálás elrendelése, a nemesség megadóztatásának terve - az ország „alkotmányának", külön kormányzásának kétségbe vonásával párosultak. Kiállításunkon J. F. Beer „II. József türelmi rendeletének allegóriája" című (1782) rézkarca képviseli rendeleteinek egész sorát. A protestánsok vallásgyakorlatának szabadabbá tételét, a vallási erő-