Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

10. TEREM Magyarország a XVIII. században (Németh Gábor - Aczél Eszter)

17. Holicsi fajansztál magyar huszár alakjával, XVIII. század második fele mindennapi díszedény az Andrássyak kincstárából származó, 1743-ban készült tréfás edény (19. kép). Az összefonódó fülekkel egymáshoz erősített kancsókat a família családi fészke, a krasznahorkai vár miniatűr modellje koronázza. A dugattyúval öszszekapcsolt csövecskéken át nagyobb edényből folyadékot lehet szivattyúzni a kancsókba. Az edény festett zománcdíszítése felvidéki ötvösre utal. Hasonló korú az aranyozott ezüst foglalatú csiszolt üvegpalack. Wesselényi István és Bánffy Katalin címere ékesíti a brassói műhelyben készült ezüstpoharat. A korstílust követő egyéni edénytípust a század első felében a brassói May ötvösdinasztia honosította meg. A sokszögletű, felfelé ívesen szélesedő fedeles díszedények felületének plaszticitását a sík és hajlított mezők váltakozása fokozza. Szimmetrikus elrendezésű, trébelt reliefdíszítésük francia mintakönyvek hatására utal. A felvidéki városok ötvöseinek mesterségbeli tudását dicsérik, egyben az új étkezési szokások megjelenését mutatják az ecet- és olajtartók, cukorszórók, kávés- és teáskannák. A falra függesztett ezüstbetétes, faragott domborművű elemekkel gazdagon díszített halotti emléktábla (epitaphium) jellegzetes barokk főúri emlék. Holler János grófnak, Mária Terézia erdélyi gubernátorának állít emléket 1755-ből. Hadik András gróf (1710-1790) (20. kép) Mária Terézia és II. József hírneves hadvezére a hétéves háborúban huszárcsapatával Berlint is (1757. október 16.) megsarcolta. 1774-től a haditanács elnöki tisztét töltötte be. Aranyozott bronz szerelésű pisztolypárját az ismert karlsbadi, később Bécsben működő fegyverműves, Thaddäus Poltz készítette 1755-1765 között. A könyvtárszobába vezető két ajtó között gróf Kálnoky Antal (1706-1783) lovassági tábornok nagyméretű festményét tekinthetjük meg. A magyar öltözetben megfestett hadfi katonai pályájára tolldíszes sisak és a háttérben megörökített csatajelenet utal. A székely családból származó Kálnoky részt vett az 1737-es török, az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban. Az ismeretlen művésztől származó olajfestmény környezetében a magyar nemesség udvarhoz fűződő kapcsolatait képviselő tárgyakat állítottunk ki. Az Aranygyapjas rend évszázadokon keresztül a legnagyobb kitüntetésnek számított. A rendet a Habsburgokkal családi kapcsolatban álló burgundi hercegek a középkorban alapították. Mária Terézia személyéhez kötődik a nevét viselő, valamint az 1764-ben II. József római királlyá koronázása alkalmából életre hívott Szent István-rend. Az utóbbi kitüntetést olyan nemesi származású egyének nyerhették el, akik „a fejedelem és uralkodóház iránt jeles elmebeli tehetségük és érdemeik által magukat különösen kitüntették". A kamarási kulcs az erdélyi Bánffy-család hagyatékából való. A drágakövekbe metszett, aranyfoglalatú pecsétnyomókat a Teleki grófok családtagjai használták, köztük a jeles tudós, erdélyi kancellár Teleki Sámuel (1739-1822). A kitárt barokk ajtószárnyak meghitt enteriőrbe vezetnek. A rekonstruált könyvtárszoba bútorzata az egykori Trencsén megyei Vágtapolca barokk kastélyában állt. Az új igényeknek megfelelően épült kastélyokban elengedhetetlen tartozéknak számított a házikönyvtár, amelynek polcain a kor műveltségét és ismereteit összegező szép kötésű munkák sorakoztak.