Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

9. TEREM A Rákóczi-szabadságharc és a XVIII. század eleji török háborúk (Németh Gábor)

5. Ülőgarnitúra darabja a Rákócziak regéci várából, XVIII. század eleje XVIII. század elején készült, a hagyomány szerint a Rákócziak zborói (Sáros megye) kastélyából való és a „nagyságos fejedelem" útikárpitja volt. A korabeli ingóságleltárak szerint textilből vagy bőrből készült hasonló kárpitok borították a főúri kastélyok falait is. Az ötvösmüvek szemet gyönyörködtető tárházából megkülönböztetett figyelmet érdemel az az aranyozott ezüstkupa, amelynek palástját virág- és állatalakokkal ékesített csiszolt üveglapok alkotják. A fedél belsejében található felirat és címer alapján II. Rákóczi Ferenc tulajdona volt (7. kép). A felületét borító úgynevezett erdélyi zománc alapján magyar mester műve. A hagyomány szerint a Luzsénszky-család egyik tagja kapta lakodalmi ajándékul a fejedelemtől. A Rákócziak egykori mérhetetlen és legendás hírű gazdagságáról a nagyméretű aranyozott ezüst díszedények tanúskodnak. Udvartartásuk eme fényűző kellékeit, más korabeli főúri családokhoz hasonlóan, a Rákócziak is német ötvösműhelyekből rendelték meg. Pohárszékekre állították a nagyméretű fedeles díszserlegeket. Az itt megtekinthetők többsége valószínűleg Rákóczi László és Erdődy Anna házasságkötése (1633) alkalmából Elias Drentwett augsburgi ötvös műhelyében készült, később a családi kincstárat gazdagítva. A serlegeken a bibliai József történetét ábrázolták. Az aranyozott ezüstkannán befoglalt érmek II. Lajos magyar király (1516-1526), Mária királyné és a mohácsi csata korát idézik. A dísztálak és az asztaldísz, valamint a díszedények többsége a kor legkiválóbb ötvösmesterének, Hann Sebestyénnek (16441713) alkotásai. Stílusára a kor dús, úgynevezett nagyvirágos barokkjának magas művészi szintű megformálása jellemző. A finom megmunkálású ezüsttálak mindegyikén más-más, a szabadságharcot idéző csatajelenet látható. Korabeli sokszorosított grafikák alapján nagyobb sorozat részeként augsburgi műhelyben készültek. A szabadságharc élére álló „nagyságos fejedelem" családja a XVII. század eleje óta vezető szerepet töltött be a magyar történelemben. Az ország legnagyobb földbirtokegyüttesét mondhatták magukénak. A família kimagasló tagjai az erdélyi fejedelmi méltóságot viselték. Időrendben: Rákóczi Zsigmond (1544-1608), I. Rákóczi György (1593-1648) és fia, II. Rákóczi György (1621-1660). A fejedelem apja, I. Rákóczi Ferenc (1645-1676) részt vett a Wesselényi-összeesküvésben. A család tagjai nemcsak a politikai élet vezetői, hanem a magyarországi művelődés és kultúra kiemelkedő támogatói, előbb a reformáció, majd a megújuló katolicizmus hívei voltak. II. Rákóczi Ferenc anyja, az ugyancsak hírneves famíliából származó, Munkács védelmével európai elismertséget kivívó Zrínyi Ilona (1643-1703), mostohaapja a balsikerű küzdelmet vezérlő Thököly Imre (1654-1705) volt. A család szárma-