Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

9. TEREM A Rákóczi-szabadságharc és a XVIII. század eleji török háborúk (Németh Gábor)

2. /. József magyar király sisakja, XVIII. század eleje lem serege. A következő esztendőben kapitulált az előretolt bástya, Érsekújvár, császári kézre került Eger. A kurucok fennhatósága a kezdeti felső-magyarországi és annak alföldi előterébe eső területre zsugorodott össze. A kuruc hadsereg létszáma a trencséni vereség óta folyamatosan csökkent, az 1710-ben kinevezett császári főparancsnok, Pálffy János tábornagy szinte akadálytalanul haladhatott előre. 1711. április 30-án Szatmáron került sor a békekötésre, amelyet követően május l-jén a majtényi síkon a kuruc csapatok Károlyi Sándor vezetésével Pálffy János és Karl Locher von Lindenheim királyi megbízottak előtt letették a fegyvert. I. József vértje mellett a császári fegyverzet darabjai tekinthetők meg. Szembetűnő a reguláris hadviselés szerves részét képező egységes fegyverzet. A modern hadseregek legfőbb fegyvere, a szuronyos puska a XVII. század végén terjedt el. Ezt a hadviselésben bekövetkezett meghatározó újítást puskacsőbe tűzhető bajonett illusztrálja. Magyarországon Rákóczi gyártatott először szuronyokat. A kiállított lovassági mellvérten próbalövések nyomai figyelhetők meg. A gyalogság szuronyt és puskát használt, míg a lovasság legfontosabb egységeinek számító, a mell- és hátvérttel, sisakkal felszerelt nehézlovasság kardot és párpisztolyt viselt. Jellegzetes kuruc fegyver a csákány és a fokos, amely a szablyával együtt gyakran a kuruc katona egyetlen fegyvere volt. Figyelmet érdemel a kuruc és labanc csatajelenettel díszített töltéstartó. A kuruc könynyűlovasság jellegzetes fegyvere a nyereg jobb oldalára felkötött hegyes tőr volt. A lőfegyverek közül népszerű volt az őzpata formájú tussal rendelkező vadászfegyver, a csinkapuska, amelyből Rákóczi hadserege egy egyszerűbb változattal rendelkezett. A fegyvertárlók mellett a Rákóczi-szabadságharc egyes eseményeit és a kor fontos személyiségeit bemutató ábrázolások kaptak helyet. Mindenekelőtt /. József németrómai császár és magyar király arcképe. Apja, I. Lipót, nyomdokában folytatta a spanyol örökösödési háborút. Uralkodása alatt Magyarországon tovább folyt a Rákóczi-szabadságharc, amelynek során mint uralkodó arra törekedett, hogy a magyar nemességet bizonyos engedményekkel a szabadságharc ügyének feladására bírja. Röviddel a szatmári béke létrejötte előtt, 1711. április 17-én hunytéi. Pálffy János gróf (1664-1751) császári tábornagy volt. Pálffy részt vett a törököket Magyarország területéről kiverő harcokban, 1704-től horvát bán, 1709-től tábornagyi tisztséget töltött be. Károlyi Sándorral jelentős szerepe volt abban, hogy a szabadságküzdelem a magyarság számára kedvezőbb kompromisszummal záródott. A jeles hadvezér a későbbiekben érdemeket szerzett a Pragmatica Sanctio magyarországi elfogadtatásában és abban, hogy az 1741-ben összehívott országgyűlés hadakat ajánlott fel az osztrák örökösödési háborúba. 1741-től haláláig a nádori méltóság viselője volt. Az európai közvélemény továbbra is figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket. Ennek kielégítésére szolgáltak a sokszorosított grafika eszközeivel készített csataábrázolások, így azok